Új bejegyzés Frissítés

2024.03.24. 23:08 bubutu

Tóth Árpád: Csak ennyi   Félbehagyott Versek szegény, halkuló rebegése, Félbehagyott Sírás halkuló, békélt szepegése, Félbehagyott Küszködés békélt, mindegy-legyintése, Csak ennyi, lásd, Halkuló, békélt, mindegy-éltem vége. Jó itt nekem Kis, hajnali kávéház-zugban, Jó itt nekem, Hajnali, csendes mélabúban, Jó itt nekem Lassacskán, szépen végit várnom, Csak ennyi, lásd, Hajnali csendes elhalálozásom. Csak sose sírj, Nem volt az élet énhozzám kegyetlen, Csak sose sírj, Én voltam lusta, gyáva és ügyetlen, Csak sose sírj, Nem illet engem itten joggal semmi, Csak ennyi, lásd, Köszönni illedelmesen és menni. Áldott az élet, Ad kinek-kinek méltón, ahogy illik, Áldott az élet, Keze felém is illendően nyílik, Áldott az élet, Hullott kezéből rám is némi jó, Csak ennyi, lásd, Csendeske, fáradt rezignáció. Isten veled, Vigasztaljanak méltóbb, zengőbb versek, Isten veled, Vigasztaljanak zengőbb, szebb szerelmek, Isten veled, Nézd, fény ragyog a gyönyörű világon, Csak ennyi, lásd, Hogy én eltűntem és hiányzom.

2024.03.21. 17:18 bubutu

Konyha - Százszor visszajátszott   Vállad a párnám, sokáig várt rám Már sehova se rohanok A tegnap, az álmom, a csengőhang Mind mozaikdarabok   A holnap doboz bonbon Kibontom, ha eljön az ideje Ezüstpapírban édes jövő Csodajó lenne, de én   Ottragadtam egy százszor visszajátszott pillanatban Ami százegyedszer is szép, százegyedszer is szép Ottragadtam, hiába hívhat bárki, én megmondtam Maradok százegyedszer is még, százegyedszer is Akarom veled ezt még   Vállad a párnám, sokáig várt rám Már sehova se rohanok A tegnap, az álmom, a csengőhang Mind mozaikdarabok   A holnap hajó Utazni jó, ha eljön az ideje Ezüsthullámok várnak Horgonyt szedni kellene, de én   Ottragadtam egy százszor visszajátszott pillanatban Ami százegyedszer is szép, százegyedszer is szép Ottragadtam, hiába hívhat bárki, én megmondtam Maradok százegyedszer is még, százegyedszer is Akarom veled ezt még     https://youtu.be/iE8L4ibodtA?feature=shared

2024.03.21. 16:35 bubutu

Bálintffy Etelka: Nem tart örökké semmi ...   Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;  Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.  Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,  Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,  Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,  Szétpattanó habocska a csendes tó szinén,  Szeretni?! ah, mi édes, mint repes a kebel,  Ha e kicsiny szó bűvös varázsa futja el.  Úgy jő, miként a hajnal, piros színben ragyog,  S mint szivárvány az égen, megváltozik legott.  Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt,  Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.  Vigasztaló csak az van, vigaszt csak ott lelünk,  Hogy az sem tart örökké, ha sírunk, szenvedünk.

2024.03.14. 00:23 bubutu

Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca   De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca. Örökké zuhog a jelen, s örökké száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza szempillantás alatt. Lábbal előre vissza nem szökken a műugró a trambulinra, és nem lesz már a csorba ép, a foltos újra tiszta, de ha mégis lehetne, hogyha valami résen, a kozmosz féregjáratain át zuhannál fölfelé, míg eléred azt a pontot, ahol elromlott minden, hogy fölfejtsd a hibás szemig a múlt kötését, másként legyen, ne mint volt, bölcsőjében fojtsd meg a zsarnokot, vagy kivándorlásra bírd tulajdon nagyapádat, vagy azon vedd magad észre: egyszer csak ott vagy saját gyermekkorodban, épp vasárnap dél van, most merik szét a húslevest, s te fényes űrruhádban, dülledt üvegszemed rájuk emelve, a jövendő elvetélt embriója, merev térdekkel lépegetsz feléjük, vagy csak egy hang, testetlen sürgetés vagy tiltás oldaluknál, súgod: „Tedd!” vagy „Ne tedd!” – az is hiába volna. Nem lehet csak egy szálat kihúzni, ha nem az összeset, olyan szorosra szőtt a múltak szövedéke. Mint bulldózer tolja maga előtt a voltak összessége a rákövetkezőt, ami volt egyszer, annak nincsen sohase vége, vétkes vagy áldozat: nem felejtesz, nem felejtek, a sérelem sérelmet szül, a seb sebezne, és nincsen, ki mint bokára ejtett szoknyából vetkező, a múltjából kilépne, s azt mondaná: „Igen, én ezt tettem veled, ahogy mások velem: bocsáss meg érte!” És ha lehetne, ha mégiscsak visszatérne, ki már soha, megint csak gázszámlákról beszélne, csöpögő vízcsapokról, s te is csak azt felelnéd, amit akkor, s nem mondanád: „Ne menj még! Fél életem viszed magaddal, hogyha elmégy!”

2024.03.14. 00:17 bubutu

Kányádi Sándor: Volna még   pedig volna még volna még valami mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségéről amikor az idő is ellankad mind a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még tán volna még

2024.03.13. 13:44 bubutu

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal   Van már kenyerem, borom is van,  van gyermekem és feleségem.  Szívem minek is szomorítsam?  Van mindig elég eleségem.  Van kertem, a kertre rogyó fák  suttogva hajolnak utamra  és benn a dió, mogyoró, mák  terhétől öregbül a kamra.  Van egyszerű, jó takaróm is,  telefonom, úti bőröndöm,  van jó-szivű jót-akaróm is,  s nem kell kegyekért könyörögnöm.  Nem többet az egykori köd-kép,  részegje a ködnek, a könnynek,  ha néha magam köszönök még,  már sokszor előre köszönnek.  Van villanyom, izzik a villany,  tárcám van igaz színezüstből,  tollam, ceruzám vigan illan,  szájamban öreg pipa füstöl.  Fürdő van, üdíteni testem,  langy téa beteg idegemnek,  ha járok a bús Budapesten,  nem tudnak egész idegennek.  Mit eldalolok, az a bánat  könnyekbe borít nem egy orcát  és énekes ifjú fiának  vall engem a vén Magyarország.  De néha megállok az éjen,  gyötrődve, halálba hanyatlón,  úgy ásom a kincset a mélyen,  a kincset, a régit, a padlón,  mint lázbeteg, aki föleszmél,  álmát hüvelyezve, zavartan,  kezem kotorászva keresgél,  hogy, jaj, valaha mit akartam.  Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,  a kincs, amiért porig égtem.  Itthon vagyok itt e világban  s már nem vagyok otthon az égben.   https://youtu.be/qmXzMj1lPws?feature=shared

2024.03.12. 11:00 bubutu

Tóth Árpád: Láng   Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre, S a lázas törpe láng lehűlt, Elfáradt, és a földre ült, Lobbant még egy-kettőt szegény, S meghalt a moha szőnyegén. Nem látta senki más, csak én.   https://youtu.be/c5EBuOx3dY8?feature=shared

2024.02.29. 23:22 bubutu

Frank Sinatra - That's life   That's life (that's life) That's what all the people say You're riding high in April, shot down in May But I know I'm gonna change that tune When I'm back on top, back on top in June I said that's life (that's life) And as funny as it may seem Some people get their kicks Stomping on a dream But I don't let it, let it get me down Cause this fine old world, it keeps spinnin' around I've been a puppet, a pauper, a pirate, a poet A pawn and a king I've been up and down and over and out And I know one thing Each time I find myself Flat on my face I pick myself up and get Back in the race That's life (that's life) I tell you, I can't deny it I thought of quitting, baby But my heart just ain't gonna buy it And if I didn't think it was worth one single try I'd jump right on a big bird and then I'd fly I've been a puppet, a pauper, a pirate, a poet A pawn and a king I've been up and down and over and out And I know one thing Each time I find myself layin' Flat on my face I just pick myself up and get Back in the race That's life (that's life) That's life and I can't deny it Many times I thought of cutting out, but my heart won't buy it But if there's nothing shaking, come this here July I'm gonna roll myself up In a big ball and die My, my   (Kelly L. Gordon / Dean Kay)     https://youtu.be/mjZvz3g9lDE?feature=shared

2024.02.16. 19:23 bubutu

4S Street: Tíz éven át   Nem akarok várni többet, majd szólj, ha itt leszel Ha széllel szemben szaladok, én akkor is az utamat követem Ha lenne még egy esély, hogy rám találjanak Maradok, hisz odaát az idő megállt, nincsen már tovább Sokan elítélnek, azt sem tudják ki vagyok Fel sem tudják fogni azt, hogy én nekik egy görbe tükröt mutatok Keresem a zajt, egy élményt, mi megmarad Fölrakom az életem pirosra, sebaj, ha feketén ragad Tíz éven át csak húztam-nyúztam, Vártam a legnagyobb csodát Tíz éven át meguntam várni, Ma végre indulok tovább Már nem tudom, hogy mi van, azt sem, hogy ki vagyok Utamat járom folyton, vezetnek a csillagok Ha tudnám, hogy te merre jársz vagy épp most hol lehetsz A nyomodba erednék rögtön, nem engedném, hogy elfeledj Az élet birtokol de szembeszállni vele élvezet s ha egyszer odébbállnál hadd repítsen el a képzelet És majd ha tévedésből találnál jobb utat Ne nézz soha vissza, hátra, hagyd magad mögött a gondokat Tíz éven át csak húztam-nyúztam, Vártam a legnagyobb csodát Tíz éven át meguntam várni, Ma végre indulok tovább   https://youtu.be/SwbtNUfUYoE?feature=shared

2024.02.11. 19:42 bubutu

Pilinszky János: Tiltott csillagon   Én tiltott csillagon születtem, a partra űzve ballagok, az égi semmi habja elkap, játszik velem és visszadob. Nem is tudom, miért vezeklek? Itt minden szisszenő talány, ne fusson el, ki lenn a parton, e süppedt parton rámtalál. S ne félj te sem, ne fuss előlem, inkább csittítsd a szenvedést, csukott szemmel szoríts magadhoz, szoríts merészen, mint a kést. Légy vakmerő, itélj tiédnek, mint holtak lenn az éjszakát, vállad segítse gyenge vállam,  magam már nem birom tovább! Én nem kivántam megszületni, a semmi szült és szoptatott, szeress sötéten és kegyetlen, mint halottját az itthagyott.

2024.02.11. 19:36 bubutu

Pilinszky János: Itt és most   A gyepet nézem, talán a gyepet. Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán, vagy egyszerüen az, hogy létezel mozdítja meg itt és most a világot.

2024.01.29. 00:17 bubutu

Juhász Gyula: Megölt szerelem sírkövére   Anna meghalt és Annát eltemettem... Szép volt, nemes volt, tiszta, mint a hó. Ott él ő már csak a nagy emlékekben, Minden elomló és elsuhanó. Nincs könnyem és nem járok én gyászmezben, De Anna meghalt, Annát eltemettem!   Vannak ösvények, amelyekre többé Nem lép a lelkünk, bár útunk örök, Vannak csodafák, nyílhatnak örökké, De nekünk egy viráguk letörött, Csak sírva járhatnánk egy tündérkertben... Ó, Anna meghalt, Annát eltemettem!   Ne hozzatok hírt róla, őszi felhők, Ne hozzon hírt felőle a tavasz, Üdvöt adhatnak néki nyári erdők, Engem emléke halkan behavaz. Szép volt, nemes volt, szűz volt a szivemben, De Anna meghalt, Annát eltemettem!

2024.01.26. 21:28 bubutu

Reményik Sándor: Addig nézegetted   Addig nézegetted Levelek hullását, Levelek hullását, Fecskék indulását: Utolsó fecskével Te is útra keltél, Utolsó levéllel Te is lehullottál.

2024.01.26. 21:24 bubutu

Reményik Sándor: A hangulat   Légy átkozott! Légy százszor átkozott! Mert Te voltál csak bennem,  Semmi más. És soha más. És megfojtottad minden nagy szerelmem.  Te voltál nekem asszony és család, S a nemzet és az Isten is csak Te voltál. S még büszke vagy, mert nyomorult szívemből  Pár álom-szikrát, rímet kicsiholtál! Te voltál minden bűnöm gyökere,  Légy átkozott, Mert most is veled vagyok csak tele.

2024.01.02. 01:02 bubutu

Kassák Lajos: Csöndes kétségbeesés   Mit üzenjek néked, távoli barátom, drága jó cimbora, ki mellett úgy herdáltam el életem javát, mint gazdag ember, ha mértéket vesztett italban és nőben s vénülő fejjel látja csak, milyen boldogtalan volt egész életében. Merre kiáltsak feléd, hogy válaszolhass gyámoltalan kérdésemre: szereted-e még a táncot és a lányok szeretik-e még, ha súlyos tenyereddel ráveregetsz fiatal combjaikra? Hallgasd csak, itt ülök az ismeretlen ház eresze alatt és fiatalságunk elszállt álmairól énekelek. Éjszaka van, a fák porbaejtik sárga lombjukat, nyoma sincs madárnak, riadtan sírnak az esőverte prücskök s egy gazdátlan ladik ring a tó közepén. Hej, hajj! Jó öreg cimborám, mi szépet is üzenhetnék ebben az órában? Egyedül vagyok, bizony nyomorúságosan egyedül, keresztbevetett lábakkal ülök és nézem, ahogy fejem fölött kihunynak az őszi csillagok.

2024.01.01. 03:13 bubutu

Ákos: Magunk maradtunk   Neszekből idézem hangodat Idegen arcokban láttalak Ami belőlünk megmarad Az én vagyok, már nem te vagy Ezernyi megőrzött levél A közös időkről mesél Aki él, remél Mert nem remélni fél Ne mondd, hogy nem fáj Az időnk gyorsan elszáll Bárhogy mulattunk Magunk maradtunk Ne mondd, hogy nem fáj Sebeket adtál, sebeket kaptál Bárhogy szaladtunk Magunk maradtunk Élni sose sikerült Sose sikerült Élni sose sikerült A jelen végképp elvadult Elavult térkép lett a múlt A jövő eltűnt, elgurult A közös égbolt ködbe borult Az éjjel így fészkel közel Kérdésre kérdéssel felel Soha nem lesz, aki úgy ölel Soha nem felejthetem el Ne mondd, hogy nem fáj Az időnk gyorsan elszáll Bárhogy mulattunk Magunk maradtunk Ne mondd, hogy nem fáj Sebeket adtál, sebeket kaptál Bárhogy szaladtunk Magunk maradtunk Élni sose sikerült Sose sikerült Élni sose sikerült   https://youtu.be/RemZEXxY9cE?feature=shared

2023.12.29. 01:49 bubutu

Kassák Lajos: Veled vagyok   Előtted megyek, te én előttem. A koranap aranylánca csilingel kezemen. Hová mégy – kérdezem, feleled – nem tudom. Siettetném lépteim de te jobban sietsz. Előtted én te én előttem. Egy kapu előtt mégis megállunk. Megcsókollak, te nekem adsz csókot, aztán elindulsz szótlanul és magaddal viszed életem.

2023.12.14. 16:51 bubutu

Ady Endre: A fehér csönd   Karollak, vonlak s mégsem érlek el:  Itt a fehér csönd, a fehér lepel.  Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,  Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,  Állunk és várunk, csüggedt a kezünk  A csókok és könnyek alkonyatán.  Sikoltva, marva bukjék rám fejed  S én tépem durván bársony-testedet.  Nagyon is síma, illatos hajad  Zilálva, tépve verje arcomat.  Fehér nyakad most nagyon is fehér,  Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.  Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:  Megállt az élet, nincsen több sora,  Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,  Jaj, mindjárt minden, minden elveszett.  Fehér ördög-lepel hullott miránk,  Fehér és csöndes lesz már a világ,  Átkozlak, téplek, marlak szilajon,  Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.  Megöl a csönd, ez a fehér lepel:  Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.

2023.12.08. 15:20 bubutu

Szép Ernő: Nyujtózás   Ha egy nő rátenné fehér kezét Ránccal rajzolt vén homlokomra, Milyen más lenne: ifjú, tiszta, szép. Hajamnak jégvert, letört kaszálója Sűrű és illatos fűtenger volna, Ha öt vékony ujj lengene közé. Ha sétálhatnék egy hölgy oldalán, Kényes hegedűkhöz hasonlón Leesett fejem hátra tartanám. Szólnék a nőhöz: szép forró beszédek, Amilyeneket álmomban beszélek. Langalnának megaludt ajkamon. Aj, hogyha látnám, látnám szemtől-szembe, Mint a csillár a bálban, ugy fölzengne Szegény le nem zárt két halott-szemem. (1909)

2023.12.07. 22:19 bubutu

Bari Károly: Ne menj ki   Ablakomba csontsovány holdat állítottál, fehéren mászott tátongó falakon, a fák árnyékán megakadt; ott lóg az ágakon, késő van, ne menj ki a rétre, baj mindig akad ; fölhasítják lábad virág-agyarak; véres lesz a fű, véres az iszap, halálra gázol a dübörgő erdők csordája, megszúrkálnak az eszelősen susogó szikra-füvek, meggyújtják hajad kódorgó tüzek, harapnak vad kutyák, téged, aki hajnalokat szülsz nekem, és akkor nem tudja meg senki, hogy ablakomba csontsovány holdat állítottál.

[1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [Korábbi]