Új bejegyzés Frissítés

2022.09.14. 00:28 bubutu

Földig hajol az éjszaka, görnyedt hátán álmos csillagok.   (Molnár Csilla)

2022.09.13. 20:31 bubutu

TRB: A tegnap itthagyott...   Bolondnak hívj, ha annak hiszel Megszoktam már, ne félj Szavakkal rég nem bánthatsz te sem Semmi sem új itt, ne félj Vállamon ül ezer év Ha mondanám, úgysem értenéd, Hogyan is voltam a tiéd.   Nem tudok mást, csak ezt a zenét, És túl sokat iszom megint, És lehet, hogy újra törékeny napok Jönnek a jóslat szerint Vállamon ül ezer év Ugyanaz éget, ami rég Hogyan is lennék a tiéd?   A tegnap itt hagyott Elejtett kő vagyok Mesélek még, Ha végighallgatod Tegnap itt hagyott Elejtett kő vagyok rég   A tegnap itt hagyott Elejtett kő vagyok Mesélek még, Ahogy csak én tudok Tegnap itt hagyott Elejtett kő vagyok Mesélek majd, Ha végighallgatod még   https://youtu.be/P7Y_IfkJ7ps

2022.09.09. 10:39 bubutu

Nagyon fájt a szívem, egy évig azt hittem, hogy belehalok. De aztán felébredtem egy napon, és megtudtam valamit... igen, azt a legfontosabbat, amit csak egyedül tudhat meg az ember. Megmondjam?... Nem fog fájni?...Kibírod? Hát igen, én kibírtam. De nem szívesen mondom meg senkinek, nem szeretem elvenni az emberek hitét, egy gyönyörű téveszmébe vetett hitüket, amiből annyi szenvedés, de annyi nagyszerűség is származik: hőstettek, műalkotások, csodálatos emberi erőfeszítések. Te most olyan lelkiállapotban vagy, tudom. Mégis azt akarod, hogy megmondjam? Hát, ha akarod. De ne haragudj reám aztán... engem Isten megvert és megajándékozott ezzel, hogy megtudhattam és kibírtam és nem haltam bele. Mit tudtam meg?... Hát azt, hogy nincsen igazi. Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden. ...mert igazi nincs, mert a téveszmék elmúlnak, de én őt szeretem, és ez más. Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja.... azt hiszem, minden elmúlik, de a szeretet nem múlik el. (Márai Sándor) https://youtu.be/QbV8uauvNCQ

2022.09.07. 22:25 bubutu

Lucian Blaga: Várom alkonyom   Tekintetem csillagzó égben fürdetem – s tudom, hogy lelkem is rejt magában csillagot sokat, és tejutakat, a sötétség csodáit. Meg mégse látom őket, túl sok a napfény bennem, ezért nem láthatom. Várom, hogy alkonyodjék, s látóhatárom lehunyja szemét, várom alkonyom, éjem, szenvedésem, egem sötétedését, hogy kigyúljanak benn a csillagok, az én csillagaim, amelyeket nem láttam eddig még soha.   (Lengyel Ferenc)

2022.09.05. 15:47 bubutu

Lucian Blaga: Mi öregszik meg bennünk?   Mi öregszik meg bennünk, hogy váratlanul arra ébredünk egy reggel: el szeretnénk rejteni arcunk és nevünk? Mi öregszik meg bennünk, ha napnyugta és élet-alkonyat rádöbbent: régi, ködös árny vagyunk, ki a maiak közé szakadt? Nem öregszik bennünk a szív, amíg dobog, sem a szenvedély, sem a vér árama, sem a fülben a visszhang, sem a lélek, csak a könny maga. Öreg könnyekkel sírnak, ha sírnak, a vének.   (Lengyel Ferenc)

2022.08.31. 22:46 bubutu

kettőnk közé ült csend fáradtan vállunkra hajtja a fejét   (Cs. Em)

2022.08.31. 01:05 bubutu

Szép Ernő: Szonett   Te nem szoktál a zongorához állni Az elhagyott szobába délután És oktalan tűnődve és sután Egy újjal a billentyűkön sétálni? Én a kottához fájdalom nem értek, Csak babrálok fehéren feketén, Ilyenkor muzsikus lehetek én, Szerzek magamban végtelen zenéket. A húrok közzűl tündérek felelnek, Képzelt világnak emléke lehel meg, Múlt bánat cseng, derengő gyönyör sír rí, Eltört szavai eszméletlen kéjnek, Álmodott halálsikolya az éjnek, A szívem, minden, nem tudom leírni.

2022.08.29. 02:49 bubutu

Alszom, mint a táj Foszlós kalács langy tejben Édes törődés   (Mészárosné Gárdonyi Gabriella)

2022.08.26. 22:04 bubutu

Rámpereg a csend - baracklekvárszagú nyár édesen fröccsen.   (Radványi Tibor)

2022.08.26. 22:03 bubutu

2022.08.22. 20:01 bubutu

Lucian Blaga: Hideg ajkak   Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról fénykönny gyűl tündökölve: jánosbogár. A felhősávos hegytetőn megnő a hold. Éjszakám feléd nyújtja őszies kezét, s zöld jánosbogarak fényéből gyűjtöget a szíved számára mosolyt. Jéggé fagyott szőlő a szád. Csak a hold finom karéja lehet olyan nagyon-nagyon hideg – ha csókolhatná valaki – mint ajakad. Közel vagy. Itt. Hallom az éjben pillád rebbenéseit.   (Áprily Lajos)

2022.08.21. 09:24 bubutu

Sohonyai Attila: Fény az ablakon   Szeretkezni akarok veled; se több, se kevesebb. Nem ígérek, nem ápollak, test a testtel, a lélek most lohad. Egymásban akarjunk lenni; így mindenek leszünk, és mégis semmi. Ne ígérj, ne ápolj, ne hitegess, és ne is vádolj! ...de érezzem, hogy vágysz rám nagyon, ragyogtass, ha mész, ne hagyj nyomot. Ha okot keresnél az egészre, erre fogd: sápadt volt a hold, tört a fénye, nekünk kellett átfesteni vörösre.     https://youtu.be/f7E7HDCrxUc

2022.08.20. 23:15 bubutu

Lucian Blaga: Szép kezek   Érzem: szék kezek, amilyen melegen ölelitek ma álomittas fejem, úgy tartjátok majd egyszer az urnát hamvaimmal. Álmodom: szép kezek, mikor két meleg ajak fújja hamvaimat a szélbe két tenyér kelyhéből, olyanok lesztek, mint kinyílt virág, melyből a szellő kiszórja a virágport. És sírok: olyan fiatalok lesztek még, szép kezek.   (Lengyel Ferenc)

2022.08.06. 23:10 bubutu

Meztelen diplomaták: Ne menj haza!   Itt van a szemed, itt van a szád, Az enyém is itt van, nincs tovább, Elmész innen, én nem megyek veled, Nekem itt, neked ott van a helyed. Töröld le most az ablakot, Bepárásodott a holnapod, Délre megyünk, de nincs napfénytető, Cak szitál, szitál az eső. Ne menj haza, ne menj haza, Még egy kicsit maradjál velem! Ne menj haza, ne menj haza, Még egy kicsit maradjál velem! Nézem a szemed, nézem a szád, Nézem tudom, nincs tovább, Az eső eláll, fogom a kezed, Ne nézz vissza, ha majd elengedem! Törôld le most, az ablakot, Bepárásodott a holnapod, Délre megyünk, de nincs napfénytetó, Csak szitál, szitál az eső. Ne menj haza, ne menj haza,  Még egy kicsit maradjál velem! Ne menj haza, ne menj haza, Még egy kicsit maradjál velem!   https://mediaklikk.hu/video/akusztik-meztelen-diplomatak/    (35:00 - 38:10)

2022.08.06. 02:02 bubutu

Kispál és a Borz: A rétek halványak   A rétek halványak Letérdelni nincs idő A házam almafa Autóm a cél Piros, mint nőm a szélben Olyan jó, kis élet van még Az alvóknak a völgy A hajuknak a szél Ne aludj túl mohón Vagy aludj ha akarod Hajamban ujjaid Mint városi galambok Szomorúság közül Szemezgetnek magot Megnéztem közelről Mindegyik jóllakott   https://mediaklikk.hu/video/akusztik-meztelen-diplomatak/    (38:40 - 41:30)

2022.08.02. 16:10 bubutu

Lucian Blaga: De a hegyeh - hol vannak?   Az örökélet tiszta ereszéről a percek hullnak, mint az esőcseppek. Miközben hallgatom, a lelkem így szól: A tág világnak titkán nőttem én fel, és utamon a sors vezérel engem, a végtelenség csókolt homlokon, s mellembe, ím, erős hitem a napból szívom én be. Az örökélet tiszta ereszéről a percek hullnak, mint az esőcseppek. Csak hallgatom, és azt kérdi a lelkem: De a hegyek – hol vannak? A hegyek, hogy elmozdítsam őket a hitemmel. Egyet se látok, hívom, kiáltom őket – s nincsenek. (Kiss Jenő)

2022.07.31. 13:35 bubutu

Lucian Blaga: Nem téptem szét csodákból font ékét a világnak   Nem téptem szét csodákból font ékét a világnak, én nem ölöm meg eszemmel titkait, mik utamon felötlenek virágokon, szemekben, szép ajkon, sírokon. A mások fénye megfojtja bűbáját a mély sötétben rejtőző megfoghatatlannak, de én, én fényemmel világunk titkát gyarapítom – s miként a sápadt hold hűs sugarával nem kisebbíti, hanem reszketőn még megnöveszti éjszakáink titkát, úgy gazdagítom én is a sötétet szent és sejtelmes borzongásaimmal, s minden, mi érthetetlen, még érthetetlenebbé válik a tekintetemtől – mert kedves nékem minden virág, szem, szép ajk, sírhalom. (Kiss Jenő)

2022.07.28. 22:12 bubutu

Lucian Blaga: Fölirat   Az utak, melyeket nem járunk, az utak, melyek bennünk maradnak, azok is vezetnek, számolatlanul, valahová. A szavak, melyeket nem ejtünk ki, a szavak, melyek bennünk maradnak, azok is föltárják lényünket, maradéktalan. A csaták, melyeket nem vívunk meg, a csaták, melyek bennünk maradnak, azok is bővítik bennünk titkon a hazát. A magvak, amelyeket nem vetünk el, a magvak, melyek bennünk maradnak, azok is megsokszorozzák, végtelenül, az életet. A halál, melybe nem halunk bele, a halál, mely bennünk marad, az is mélyíti bennünk a hallgatást. És mindenütt, mindenbe gyökeret ereszt a vers.

2022.07.24. 18:06 bubutu

Kern András: Fontos lány Ahogy ott állsz fölhúzott vállakkal,  istenem felér egy egész világgal! Fehér fogak, barna szemek,  de ez az út vajon hova vezet! Nem merek szólni, nem merek írni,  talán az egészet csak el kell énekelni, Nanana nanana nananana  valahogy fontos, fontos vagy nekem Feleannyi vagy mint én, Akár a lányom lehetnél Mégis, úgy lepihennék nálad Ahogy itt állsz, s fölhúzod a vállad Én nem akarok lépni És nem akarlak hívni Talán az egészet csak el kell énekelni Nanana nanana nananana Valahogy fontos, fontos vagy nekem. Beléd estem, na, - törje ki a frász Fölhúzott vállakkal, ahogy ott állsz Hallgatom a hangod egy személyrögzítőn Miközben tűnődöm a múló időn Nem merek szólni, nem merek írni,  talán az egészet csak el kell énekelni, Nanana nanana nananana  Nanananana fontos vagy nekem nanana nananana nanana nana ..... Mi ez? Ez nem is szerelem. Valahogy fontos, mégis fontos vagy nekem.

2022.07.14. 14:24 bubutu

Tóth Árpád: Hová röpülsz? Hová röpülsz? A föld nem jó neked? Öreg dajkád, rejtelmes Föld-anyád, Bár nem ringat, mint kedvenc gyermeket, Azért mégis csak tűrhető tanyád. Van mit enned - még mire éhezel? Te kapzsi! Jutott, ami juthatott:  Egy darab kenyér. Egy odúnyi hely, Hol sebeidet babusgathatod. Mi kéne még? - nyűtt, fájó homlokod Mely isten hűs térdére hajtanád? Azt hiszed, az Igazság felzokog, Ha lenéz, s a porban vergődni lát? Ugyan! Képzeld csak, egy-két millió Méter magasból már mily semmi vagy; Égő koponyád hitvány kis dió, Kit földre ráz egy szél, s rohadni hagy. Ember vagy. Punktum. Annak is szegény. Miért? Ne kérdd! Igazságot ki tesz? Bús életed, a fáradt kis regény Hadd folyjon. Egyszer majd csak vége lesz. Te fejtenéd fel ok és okozat Ős szövetét, a kusza fonalat? Hagyd! Lehúzna, mint úszót a moszat, S megfojtana a mélységek alatt. Jobb így. Kapcsold le hiú szárnyaid. Maradj a földön, s békülj meg vele. Éld életed, ahogy lehet. Ne szidd! Volt tavasza. Lesz ősze és tele. A föld színén néha ragyog a nap, Örülj te is. Sütkérezz, árva rög, Míg egyszer majd a sok hű föld-darab Lágy testvérszóval föléd dübörög.

[1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [Korábbi]