Új bejegyzés Frissítés

2021.11.09. 15:45 bubutu

Tóth Árpád: Lélektől lélekig   Állok az ablak mellett éjszaka,  S a mérhetetlen messzeségen át  Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd  Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény,  Jött a jeges, fekete és kopár  Terek sötétjén lankadatlanul,  S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most  Hozzám talált, s szememben célhoz ért,  S boldogan hal meg, amíg rácsukom  Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a  Tudósok finom kristályműszerén,  Bús földünkkel s bús testemmel rokon  Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom,  És csöndben és tűnődve figyelem,  Mily ős bút zokog a vérnek a fény,  Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány,  A térbe szétszórt milljom árvaság?  S hogy össze nem találunk már soha  A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,  Mint egymástól itt a földi szivek!  A Sziriusz van tőlem távolabb  Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!  Ó, jaj, az út lélektől lélekig!  Küldözzük a szem csüggedt sugarát,  S köztünk a roppant, jeges űr lakik! 1923

2021.11.04. 22:16 bubutu

Kassák Lajos: Távoli üdvözlet   Aki elment az elment, mondták gyerekkoromban az öregek. S ez nem egészen igy van. Láttam, hogy asszonyok keltek utra a hajnalban, vasalt, széles szoknyákban, magassarku, bársonyfekete cipőkben és néhány férfi is átlépte küszöbünket, valamennyien ébren voltunk, a bucsuzó még egyszer felénkfordult, szeliden intett s hátán a batyuval elindult a nap felé, ami a határszéli fák koronájában üldögélt. Aki elment az elment, mondta az anyám, sohse keseregjetek a kósza lélek után. Aki elment az elment, mondtam én is, de ugyanekkor mélységesen éreztem, aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen. Emlékszem rá: az előbb még ott énekelt az öreg szalmaszéken és a szék itt maradt. Emlékszem rá: melyik tányérból kanalazta ki a levesét és a tányér itt maradt. Emlékszem rá: ahogy az eresz alatt bóbiskolt, pipázott, köhögésével fölébresztette az alvó kutyát, kiköpött a földre, ekkor hangyák jöttek elő valahonnan és az eresz itt maradt, az álmos kutya s a falánk hangyák is ittmaradtak. A bucsuzó menyecske ránevetett az apámra: és az apám itt maradt. A bucsuzó legény ránevetett az anyámra: és az anyám itt maradt. Aki szeretett engem az megcirógatta az arcom: és én itt maradtam. Aki elment az elment, mondták gyerekkoromban az öregek. S ez egyáltalában nem igy van. Sokan elmentek már tőlem, de senki sem tudott igazán a faképnél hagyni. Ugy állok itt, mint akinek senkije nincsen és van egy kosaram, amiben mindenki benne van.

2021.11.04. 11:28 bubutu

Nikolaus Lenau: A nádi dalokból   Naplemente van,  gyászos fellegek,  szél sir úntalan,  sirva ellebeg.  Villám sáppadón  száll az ég alatt,  képe lenn a tón  gyorsan átszalad.  Villám fényinél  téged látlak itt:  lengeti a szél  hosszu fürteid! (Babits Mihály)

2021.11.01. 11:17 bubutu

2021.11.01. 11:13 bubutu

Juhász Gyula: Consolatio   Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,  Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.  Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,  Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.    Emlékük, mint a lámpafény az estben,  Kitündököl és ragyog egyre szebben  És melegít, mint kandalló a télben,  Derűs szelíden és örök fehéren.    Szemünkben tükrözik tekintetük még  S a boldog órák drága, tiszta üdvét  Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt  És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

2021.10.31. 23:31 bubutu

Francis Jammes- A ház rózsával lenne itt teli...   A ház rózsával lenne itt teli s dongó darázzsal. Vecsernye szólna délután lassúdad kondulással; a szőllőfürtök áttetsző kövek ilyenkor, s lassan szundítanának benn az árnyékos lugasban. Ó, hogy szerethetnélek itt. Tiéd e szív, merész huszonnégy évem, gőgöm és egész fehér rózsáktól illatos költészetem tiéd; és mégsem ismerlek, hiába minden hát, nem élsz. Mert azt tudom, ha élnél, vélem élnél, velem lennél te itt, velem rejteznél ott a réten, nevetve csókolnál, fölöttünk szőke méhek, mellettünk hűs patak, s a lombok összeérnek. A napfény hullna csak, hallgatnánk, hogy sziszegne, mogyorócserje vetne apró árnyékot füledre, s már nem nevetnénk, mert kimondhatatlan volna szerelmünk, és a szánk némán egymásra forrna; s érezném ajkaid pirossán, mily varázslat! a rózsát, szőllők jóízét s mérgét a vad darázsnak. (Ford.: Radnóti Miklós)

2021.10.24. 00:25 bubutu

Ákos: Keresd meg a lányt   Emlékszel még, ugye A kamaszéveinkre Ahogy együtt volt az a néhány Jóbarát De nosztalgikus a nóta Mert szétszéledt azóta Az a szépreményû, jó kis Társaság És emlékszel, ugye, a lányra Aki oly sokáig várta Hogy beleszeressen végre Valaki S hogy a valaki te lettél Arról nem is igen tehettél De azért nem kellett neked kétszer Mondani Elmentek a régi barátok És nem jönnek soha vissza már Te keresd meg a lányt Tudom, hogy megtalálod Kicsit haragszik ugyan rád De azért Visszavár Értsd meg, kérlek Szeret valóban téged Pedig furcsa vagy néha Igazán Színjátékot ne tervezz Nem kell semmilyen jelmez Csak menj már, mert vár rád Az a lány Elmentek a régi barátok És nem jönnek soha vissza már Te keresd meg a lányt Tudom, hogy megtalálod Kicsit haragszik ugyan rád De azért Visszavár Emlékszel még, ugye A kamaszéveinkre Ahogy együtt volt az a néhány Jóbarát   https://youtu.be/7Q-wDCMm_EE

2021.10.19. 01:03 bubutu

Nikol Jonkov Vapcarov: Búcsú  ( Feleségemnek)   Majd álmaidban újra, újra várlak, váratlan vendég, kit hív már az út. Ne engedd, hogy a kapu előtt álljak – ajtódat be ne csukd. Halkan belépek. Melléd ülök este, szemem a homályon át rád mered. Amikor minden titkodat kileste, megcsókollak és lassan elmegyek.

2021.10.16. 00:53 bubutu

Puskin: ***hoz   Óh, ne kérdezd, vidám, baráti körben, miért fog el oly sötét hangulat. Szemem mért tüzel olyan meggyötörten, s mért gyűlölöm az édes álmokat: óh, ne kérdezd, lelkem mért hideg árnyék, miért kerül kínokat, üdvöket, s hogy miért nincs lány, kit szívembe zárnék... nem szeret kétszer, aki szeretett: aki üdvözült, nem üdvözül újra! alig nyílt, hervad a legszebb szirom - tavaszunkból, bár öröm koszorúzta, csak egy vigasz maradt, a fájdalom. /Ford.: Szabó Lőrinc/

2021.10.15. 09:35 bubutu

Móra László: Lepkeszárnyon Álomvilágba napcsókok fogadtak, Meleg lehelte megtépett szívem, S míg álmaim így bétakartak:  Nem bántott senkisem. Álomvilágba nem volt bánatestem, Ott nem volt könnyvirágos a szívem. S míg Ég azúrján fényt kerestem:  Nem hajszolt senkisem... Álomvilágban állj meg lepkeszárnyam! Kattogj utolsót álmodó szívem! S hogy merre tértem, meddig szálltam:  Ne tudja senkisem!

2021.10.14. 22:23 bubutu

Babits Mihály: Emlékezés   A pókhálóra harmat esett:  bús unalmamra egy könnycsepp ma este. A hold az égen párt keresett, a széles égen hasztalan kereste! Már elhallgattak a madarak, annál hangosabban szóltak a tücskök. És szinte láttam a fény alatt ellengni a világot, mint a füstöt. A fényen valami átfutott, bársonyok kápráztak előttem. A hangod is eszembe jutott, mely elszállt az örök időkben.

2021.10.09. 01:52 bubutu

Lou Red: Just a perfect day   Just a perfect day Drink sangria in the park And then later, when it gets dark We go home   Just a perfect day Feed animals in the zoo Then later a movie, too And then home   Oh, it's such a perfect day I'm glad I spent it with you Oh, such a perfect day You just keep me hanging on You just keep me hanging on   Just a perfect day Problems all left alone Weekenders on our own It's such fun   Just a perfect day You made me forget myself I thought I was someone else Someone good   Oh, it's such a perfect day I'm glad I spent it with you Oh, such a perfect day You just keep me hanging on You just keep me hanging on   You're going to reap just what you sow You're going to reap just what you sow You're going to reap just what you sow You're going to reap just what you sow   https://youtu.be/QYEC4TZsy-Y

2021.10.09. 01:40 bubutu

2021.10.09. 01:24 bubutu

Mohácsi Jenő: Őszi sóhaj Kiélte nyarát a sok levél, A földre, a földbe száll. Nyarára vágyik sorvadón Sok tavaszos, édes száj. Lecsukja ezerszín-szemét A fáradt őszi táj. Meghalni most: be könnyű tán. Csak élni, élni fáj.

2021.10.06. 09:42 bubutu

Ligeti Ernő: Mit is akar a hangya Szívem, mit mondjak néked el, hogy tűnnek hosszú évek el, hogy másnak kéne lenni s nem lesz belőlem semmi. Szívem, mit mondjak néked el, szívemben madár énekel tejüveg gyönyörű hanggal, mint álomban az angyal. Szívem, mit mondjak néked el? ha netalán kissé-érdekel privát keserűségem, kis lepke végtelen égen. Szívem, mit mondjak néked el, Mikor világok égnek el, mit ér a gyertya lángja? Mit is akar a hangya?

2021.10.01. 16:05 bubutu

Juhász Gyula: Kérdések Az éveket, a messze, messze szálló Szép éveket, Uram, ki hozza vissza? Vagy várja őket örök kikelet? Szerelmemet, a messze, messze illant Szűz csodaszarvast, Uram, hol lelem meg? Vagy várja őt is egy örök csalit? A bánatot, a messze, messze elment Szent felleget, Uram, hol látom újra? Vagy várja őt is örök üdv ege? Az életet, a messze, messze tévedt Víg életet, Uram, még megtalálom? Vagy tán a Fájdalom csak az örök?

2021.09.26. 20:05 bubutu

Reményik Sándor: Augusztus, nyárutó Augusztus, nyárutó... A Göncöl tengelye, Mint roppant égi óramutató, Némán, merőn mutat már ősz fele Kigyúlt hajók Suhannak át az égbolt tengerén, Némán, szorongó szívvel nézem én Ott fenn egy fagyos, zuzmarás ajak A forró csillagokra rálehel, - S hullnak, mint itt lenn a falevelek. A csillagok hamarabb kezdik el... Mi jön? Mi megy? Mi hull le még? Nem volt a csillaghullásból elég? Kigyúlt hajók Suhannak át az égbolt tengerén, Jelek, csodák... Némán, szorongó szívvel nézem én. Egy új teremtés reggele előtt Ez tán az Isten vajúdó, szent láza És itt lenn nincs, aki megmagyarázza.

2021.09.23. 23:34 bubutu

Edgar Allan Poe: Külön Gyerekkoromtól fogva nem Olyan vagyok, mint más. Szemem Nem úgy lát, nem közös kutak Habja bennem az indulat. Nem közös forrásból ered Bánatom. Gyújtva szívemet Más fokra izzik örömöm. S ha szeretek: azt is külön. Ott - gyerekkoromban - a vad Élet hajnalán: ott fakadt Ez a varázs - a jó s hamis Mélyekből -, mely kötöz ma is: Forrásból lett, gyors patakból, Sziklahegyen rőt falakból, Napból, mely lekörözött Őszi aranyfény között, Villámból az ég alatt, Amint elszállt, elszaladt, Dörejből, vihar ha forrt, S fellegből, mely olyan volt (Bár kéklettek az egek) Szemre, mint egy szörnyeteg.

2021.09.17. 15:14 bubutu

Kovács Ákos Dániel: Alkonyati séta Szürkület volt már, egy korhadt oltár előtt tűnődtem. Istenek nélkül imámat végül konyakba öltem. A félhomályban mozogni láttam a festményeket. Bíborba borult, s szunnyadni vonult a kőmennyezet. Szürkület volt már, holdfénnyi bojtár vezetett haza. Istenek nélkül emberré szépül minden éjszaka. A félhomályban szélesre tártam a kezeimet. Bíborba borult harangként kondult bennem az ihlet. Szürkület volt már, a szív máshogy jár, ha csillag nézi. Istenek nélkül a vágy melléül, és megigézi. A félhomályban űz zabolátlan játékot vele. Bíborba borult, majd bús porba hullt szívem teteme. Szürkület volt már, egy télbeholt nyár lassú búcsúja. Istenek nélkül pogány meséül távozott újra. A félhomályban szeretve-lágyan intett még felém. Bíborba borult, s emlékké tompult tüze az enyém.

2021.09.15. 00:52 bubutu

[1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [Korábbi]