Új bejegyzés Frissítés

2020.04.09. 11:15 bubutu

Rejtő Jenő: Furcsa esték Most néha-néha álmodozni szoktam nevetséges ez nagyon, de szép. Az ember alkonyatkor meghatottan álmodik csendben egy-két bús mesét. Hogy - teszem - lassan elmúlik az ősz vagy mondjuk nyárral álmodik szegény vagy meglát Téged amint csendben jössz, és mondjuk sír is éjnek idején. Vagy hogyha éppen utópiát vágyom megcsókolom lágyan a kezed vagy néha-néha megcsókollak szájon bolond, bús kis álmocskák ezek. És ránk borul az éjjel édesen és látom, hogy nekünk mindent lehet az ilyenek nem álmok, kis szívem, ez már egy bódult, lázas őrület.

2020.03.28. 11:42 bubutu

Kosztolányi Dezső: Szavak a társaságban   Az emberek beszélnek: hogy nyáron a hegyekben epret ettek és este a sötét szobákba félnek és egy színészen mekkorát nevettek tíz éve, s anyjuk, ki a sírba régen, egyszer milyen sápadt volt és mily éhes és hogy röpült a sárkányuk az égen és a kertjükbe volt egy régi méhes. Mint őrültek tébolydák udvarába, látják az illót, ami semmivé lett, s nincs már, fejükbe csöngetyűz a kába emlékezet és a tünékeny élet. Csak én vigyázok réveteg szemekkel, amíg e tarka zsibvásárt csodálom, s a homlokom dörzsölve rezzenek fel. mi ez az álom?

2020.03.21. 22:30 bubutu

Tóth Árpád: Amíg a csókot megtaláltam   Forró és száraz volt az este, Zengő üvegből volt a teste, S a törleszkedő, illatos fák Lágy lombja csupa villamosság. Ideges, szikrás alkonyatban Állottam ifjan és riadtan. És hallgattam, mintha zuhogva Valami vak malom zokogna. Égő agyam alatt a mélyben A szívem zakatolt az éjben. A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat, forgatva resten. ...Ó, mennyi álom, fény meg isten Dalolt és lüktetett át rajtam! És közben száraz lett az ajkam, Forró és száraz, mint az este, S a megváltás csókját kereste... Futottam, félaléltra váltan, Amíg a csókot megtaláltam, Az első nyirkos, hűvös ajkat Az első bús férfi-nyugalmat, Az első csöndes, árva szennyet, S könnyes szemem fölött a mennyet.   (1927)

2020.03.19. 09:09 bubutu

Kovács Ákos: Gondolnék rád   Folyton folyik a kampány, Zúdul mindenfelől, Jelszó jelszó hátán. A szavakat hazugok rágják, És várják, hogy majd összedőlnek Az ezredéves bástyák. Ha van még valami tiszta Ezen az elveszett világon, Azt máshol nem találom, Csak a lányom szemében látom. De mért ne gondolnék rád? Mért ne gondolnék rád ezután? Mondd, mért ne gondolnék rád? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz? Nem is kérded, merre visznek, Merre szédítenek, Akik semmiben sem hisznek. Mást se hallasz tőlük, Csak hogy mennyire jó lesz neked, Aztán mentik majd a bőrük. Ha volt értelme annak, Hogy mindeddig kibírtad, A legszebb verset úgyis A fiad szívébe írtad. Hát mért is gondolnék rád? Mért is gondolnék rád ezután? Mondd, mért is gondolnék rád? Hogy hol jársz, Hogy mit csinálsz? Egy asszony szép szavára Szelídebb ember leszek. A gondot hagyom másra. Engem munka vár a kertben, Amíg egy fát ültetek. A harc alábbhagy bennem. De nem felejtek semmit, És kezdeném is újra, Neved szép betűit Ámor homlokomra írta. Hát mért ne gondolnék rád? Mért ne gondolnék rád ezután? Mondd, mért ne gondolnék rád? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz? Mért ne gondolnék rád? Mért ne gondolnék rád ezután? Mondd, mért ne gondolnék rád ? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz?            https://www.youtube.com/watch?v=y38ReW34LTk

2020.03.18. 22:42 bubutu

Áprily Lajos: Ajánlás   Ne haragudj. A rét deres volt, a havasok nagyon lilák s az erdő óriás vörös folt, ne haragudj: nem volt virág.   De puszta kézzel mégse jöttem: hol a halál nagyon zenél, sziromtalan csokrot kötöttem, piros bogyó, piros levél.   S most add a lelked: karcsu váza, mely őrzi még a nyár borát - s a hervadás vörös varázsa most ráborítja bíborát.

2020.03.01. 11:29 bubutu

Pilinszky János: Te győzz le   Te győzz le engem, éjszaka! Sötéten úszó és laza hullámaidba lépek. Tünődve benned görgetik fakó szivüknek terheit Da hallgatag szegények A foszladó világ felett te változó és mégis egy, szelíd, örök vigasz vagy; elomlik minden kívüled, mit lágy erőszakod kivet, elomlik és kihamvad. De élsz te, s égve hirdetik hatalmad csillagképeid, ez ősi, néma ábrák: akár az első angyalok, belőled jöttem és vagyok, ragadj magadba, járj át! Feledd a hűtlenségemet, legyőzhetetlen kényszerek vezetnek vissza hozzád; folyam légy, s rajta én a hab, fogadd be tékozló fiad, komor, sötét mennyország.

2020.02.28. 18:02 bubutu

Juhász Gyula: A búcsúzás szonettje   Búcsút veszek ma fájón tőletek, Nyugodt, ó formák, zárt gyűrűk, szonettek, Mik rejtve rejtik a szép mérgeket, Keserveit megölt, megtört szivemnek.  Búcsút veszek ma fájón tőletek, Szonettek, ötvözöttek és kizengők, Nékem ez ékes forma elveszett, Én eltévedve járok már nagy erdőt,  Hol immár végtelen dallam lebeg, Mely csillagok felé tör s mélybe zendül S míg egy talányos és új félelemtül  Szívem remeg, a végtelen egek Szelíden és örökre rámhajolnak S én társa lettem a holt csillagoknak.

2020.02.27. 00:06 bubutu

Reményik Sándor: Viszontlátásra   Viszontlátásra, – mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek – Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra – holnap. Vagy ha nem holnap, – hát holnapután. Vagy ha nem akkor – hát majd azután. És ha aztán sem – talán egy év mulva. S ha még akkor sem – hát ezer év mulva. Viszontlátásra a földnek porában, Viszontlátásra az égi sugárban. Viszontlátásra a hold udvarán, Vagy a Tejút valamely csillagán – “Vidám viszontlátásra” mégis, mégis!

2020.02.16. 00:06 bubutu

Ady Endre : Megköszönöm, hogy vagy     Íme, megköszönöm neked, hogy vagy, Hogy hallottál valaha rólam S ha csak egy kicsit is mulattat szeszélyem: Jól van.  Íme, menekülni vágynék tőled, Csak evezőm nincs készen a hajóban És ha nem fogsz vesztemen mosolyogni: Jól van.

2020.02.01. 21:15 bubutu

Ady Endre: Vajon milyennek láttál?    Nagy és derűs kópéságom Véletlen, napos mezében Jobb szerettél volna látni?  Csupán egyszer látni engem: Gondolod, hogy mindent láttál S hitted-e, hogy szivig-láthatsz?  Minden vagyok, amit vártál, Minden vagyok, amit nem sejtsz, Minden vagyok, mi lehetnék.  S minden vagy, mi lehetséges, Minden lehetsz, mire vágyok, Talán semmi, talán Minden.

2020.01.26. 21:32 bubutu

József Attila: Szerelmes vers Hegyes fogakkal mard az ajkam, Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam, Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak. Harapj, harapj, vagy én haraplak. Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek, Csak szép játék vagy, összetörlek, Fényét veszem nagy, szép szemednek. - Ó nem tudom. Nagyon szeretlek. Úgy kéne sírni s zúg a vérem, Hiába minden álszemérem, Hiába minden. Ölbe kaplak: Harapj, harapj, vagy én haraplak!

2020.01.20. 19:45 bubutu

Kosztolányi Dezső: Búcsú A holdsugárban... a holdsugárban a lábnyomát megcsókolám. S izzó fejem a földre nyomva zokogtam az útnak porán a holdsugárban. A napsugárban, a napsugárban könnyű lesz válni már nekem. Meghajlok kesztyűsen előtte, s megyek vidáman, hidegen, a napsugárban. 1906

2020.01.20. 18:45 bubutu

Szabó T. Anna: Lenni a mindent Mit akarok? A levegőt, egészen. Hogy áramlása bizsegessen át. Hogy ürességet foglaljon a térben, tűzzé telítse az energiát. Lenni, a mindent vonzó mágnesesség két kíméletlen pólusa között (lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég) és érezni a selymes levegőt. Úgy bomlani ki minden mozdulatból, mint szárnycsapásból lebegő madár, aki a tágas, áramló magasból a célra tart, s a zuhanásra vár. Telítődöm a tűzzel: lebegek. Magamban hordom saját egemet.

2020.01.20. 18:37 bubutu

Ady Endre: Három őszi könnycsepp Őszi délben, őszi délben, Óh, be nehéz Kacagni a leányokra. Őszi éjben, őszi éjben, Óh, be nehéz Fölnézni a csillagokra. Őszi éjben, őszi délben, Óh, be könnyű Sírva, sírva leborulni. H

2019.10.11. 21:23 bubutu

Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szivem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák Suttogva hajolnak utamra, És benn a dió, mogyoró, mák Terhétöl öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, Telefonom, úti böröndöm, Van jó-szívü jót-akaróm is S nem kell kegyekért könyörögnöm, Nem többet az egykori köd-kép, Részegje a ködnek, a könnynek, Ha néha magam köszönök még, Már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, Tárcám van igaz szinezüstből, Tollam, ceruzám vigan illan, Szájamban öreg pipa füstöl. Fürdő van, üdíteni testem, Langy téa, beteg idegemnek. Ha járok a bús Budapesten, Nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat Könnyekbe borít nem egy orcát, És énekes, ifju fiának Vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, Gyötrödve, halálba hanyatlón, Úgy ásom a kincset a mélyen, A kincset, a régit, a padlón, Mint lázbeteg, aki feleszmél, Álmát hüvelyezve, zavartan, Kezem kotorászva keresgél, Hogy jaj! valaha mit akartam, Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban S már nem vagyok otthon az égben.

2019.05.05. 01:14 bubutu

Kosztolányi Dezső: Esik az eső   A lomb elernyed,  künn a sövény mentén a víz világol;  a könnyű zápor  vesszőzi az erdőt s a kertet.    A kerítésen alvó, szürke ég.  A zöld zsalu a vízben tükröződik.  Alig hallhatni a vihar neszét,  s hull-hull a lombról szerteszét,  egész a földig  zokogva síró szürkeség.    Hét óra. Az ég szelíd arany.  A táj a ködbe olvad szótalan.  A csönd remeg, most minden hallgat,  a rozsda-szín kert nyugovóra tér,  a búcsúfényben még kigyúl egy ablak. . .  S az Isten éje jő, a néma éj.  Ó lágy eső s te csend csodája,  uralkodj fáradt lelkemen,  jöjj esős, csendes sejtelem.    Minden békítő feledés.  Minden mély, álmos éjbe vész.  Már a sötét erdő se fél.  És én kinézek s hallgatom a csendet,  és elpihen a szenvedély,  és bámulok, akár egy néma gyermek.. .

2019.05.04. 01:10 bubutu

József Attila: Várlak   Egyre várlak. Harmatos a gyep, Nagy fák is várnak büszke terebéllyel. Rideg vagyok és reszketek is néha, Egyedül olyan borzongós az éjjel. Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét És csend volna, nagy csend, De hallanánk a titokzatos zenét, A szívünk muzsikálna ajkainkon És beleolvadnánk lassan, pirosan Illatos oltáron égve A végtelenségbe.

2019.04.10. 09:49 bubutu

2019.04.10. 08:20 bubutu

Republic: Ezek voltunk nemrég     Dobozba zárod az életed, régi képek, sok meg nem értett emlék, Ezek voltunk nemrég Lépni kéne, de nem mered, megkötöz és magával ránt az emlék Ezek voltunk nemrég Fúj a szél, tudom, hogy szemből fúj a szél Fúj a szél, tudom, hogy szemből fúj és mindig mást ígér Hát fájjon, ami a fáj, égjen, ami ég Olvadjon a szívünkben a jég,  Jöjjön, ami jön, a múltat köszönöm Ezer csodát Fájjon, ami a fáj, égjen, ami ég Olvadjon a szívünkben a jég,  Jöjjön, ami jön, egy új nap beköszön  És ránk talál Ha lefaragnád az éveket, szépek és egyszerűbbek lennénk Tisztábban szeretnénk Ha megértenéd, amit nem lehet, kéz a kézben előre együtt mennénk Sohase félnénk Fúj a szél, tudom, hogy szemből fúj a szél Fúj a szél, tudom, hogy szemből fúj és mindig mást ígér Hát fájjon, ami a fáj, égjen, ami ég Olvadjon a szívünkben a jég,  Jöjjön, ami jön, a múltat köszönöm Ezer csodát Hát fájjon, ami a fáj, égjen, ami ég Olvadjon a szívünkben a jég,  Jöjjön, ami jön, egy új nap beköszön  És ránk talál  Hát fájjon, ami a fáj, égjen, ami ég Olvadjon a szívünkben a jég,  Jöjjön, ami jön, a múltat köszönöm Vigyük tovább  II: Vigyük tovább :II (Fájjon, ami fáj) (A múltat köszönöm) (Fájjon, ami fáj)   Video: https://www.youtube.com/watch?v=z8pyHFKbavE

2019.03.12. 20:36 bubutu

Szabó Lőrinc: Zavar   A fák kezei égbe kulcsolódtak s minden tárgy kezdte már felölteni éjszakai alakját… Ritkuló lombok alatt jártunk és észrevettem: másként szeretjük egymást, mint ahogy tavasszal megfogadtuk. Ujjaim tegnap barátként fogták kezedet, s ma kerülték, s szenvedtek nélküle. Mikor nem láttad, akkor néztelek, csak akkor néztelek boldogan, és szavaimat szégyenkezve kuszálta a tettetés… Magamnak is csak annyit vallok be – ez is sok – hogy még-nem-érzett örömmel szívtam ajkad illatát s hogy mikor fénylő szemedet fölütve elbucsúztál: testvéri csókod égő arany kardokat mártott ereimbe.

[1687-1668] [1667-1648] [1647-1628] [1627-1608] [1607-1588] [1587-1568] [1567-1548] [1547-1528] [1527-1508] [1507-1488] [1487-1468] [1467-1448] [1447-1428] [1427-1408] [1407-1388] [1387-1368] [1367-1348] [1347-1328] [1327-1308] [1307-1288] [1287-1268] [1267-1248] [1247-1228] [1227-1208] [1207-1188] [1187-1168] [1167-1148] [1147-1128] [1127-1108] [1107-1088] [1087-1068] [1067-1048] [1047-1028] [1027-1008] [1007-988] [987-968] [967-948] [947-928] [927-908] [907-888] [887-868] [867-848] [847-828] [827-808] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [Korábbi]