Új bejegyzés Frissítés

tegnap 21:22 bubutu

"Az embernek a társa: hiányzik. Nemcsak akkor, ha a halállal elvesztette, de akkor is, ha még sohasem találkozott vele. Soha, egész életében!... A társtalan ember hozzászokott ugyan, hogy egyedül van, hogy lelkileg idegenek között él, megszokja a magányt, mint eszkimó a sarki hideget - de a lélek mégis tudja, hogy hiányzik belőle egy darab: hiányzik a másik fele. És ez nem csak akkor fáj, ha elveszítjük, hanem akkor is, ha nem találjuk meg!" (Müller Péter)

2024.11.07. 16:53 bubutu

Dsida Jenő: Áldott szemfödél   Levert, csatakos, bánat-arcú reggel, A járda tele hullott levelekkel. Megyek, megyek, a szívem alig él, s takar a köd, mint sűrű szemfödél. Nyomában annyi didergető láznak szívemben fojtott remények csiráznak. Talán elindult messze-messze már, akit a lelkem felujjongva vár. Világos-kéken palást fénylik rajta és tűz-szerelmes, égető az ajka. Közelségéről nem ad hírt nekem, csak elém toppan, némán, hirtelen! Most olyan édes ez az őszi átok, hogy csak hiszek és messzire nem látok! Áldom, aki álmomon őrködött: a rejtő, fátylas, összetört ködöt. Áldott, ó, áldott ez a szürke reggel! …s a járda is – a hullott levelekkel!…

2024.11.03. 23:41 bubutu

W.B Yeats - Egy ivós dal A bor szájon át csurran,  S szemen át a szerelem; Csak ezt tudom biztosan,  S aggként ér majd végzetem.  Felemelem poharam,  Sóhajtok, s arcod nézem.

2024.11.03. 23:37 bubutu

Kányádi Sándor: Volna még   pedig volna még volna még valami mondanivalóm a nyíló nárcisz- mezőkről például az alkonyi szélben riadtan lobogó hegyi füvekről a hegyekről a folyókról égről és földről a tengerekről az óceánok alatt vergődő tűzhányókról a szerelem végtelen napéjegyenlőségeiről amikor az idő is ellankad mint a patak ha szomját oltja benne a szarvas egyszóval kettőnk dolgáról az emberiség nevében volna még talán volna még

2024.11.02. 10:38 bubutu

2024.11.02. 10:32 bubutu

,,Gondolj rá sokat. Hamarosan rájössz, hogy ami benned fáj, csupán emlékezés. És mert emlékezés, nem is fáj talán... Mert szép az, hogy mindez volt, és úgy volt, ahogyan emlékezel rá. Jó, hogy van mire emlékezz, ami szép. Gazdag vagy általa. Senki nem rabolhatja el Tőled azt, hogy amire emlékezel, az gyönyörűen szép..."   (Wass Albert - Te és a világ)

2024.10.31. 12:44 bubutu

Lady Gaga - Always Remember Us This Way   That Arizona sky burnin' in your eyes You look at me and, babe, I wanna catch on fire It's buried in my soul like California gold You found the light in me that I couldn't find So when I'm all choked up And I can't find the words Every time we say goodbye Baby, it hurts When the sun goes down And the band won't play I'll always remember us this way Lovers in the night Poets tryin' to write We don't know how to rhyme But, damn, we try But all I really know You're where I wanna go The part of me that's you will never die So when I'm all choked up And I can't find the words Every time we say goodbye Baby, it hurts When the sun goes down And the band won't play I'll always remember us this way Oh, yeah I don't wanna be just a memory, baby, yeah Hoo, hoo, hoo, hoo Hoo, hoo, hoo, hoo Hoo, hoo, hoo, hoo, hoo So when I'm all choked up And I can't find the words Every time we say goodbye Baby, it hurts When the sun goes down And the band won't play I'll always remember us this way, way, yeah When you look at me And the whole world fades I'll always remember us this way     https://youtu.be/5vheNbQlsyU?feature=shared

2024.10.31. 10:50 bubutu

Ladányi Mihály: Halkan ha hozzád kopogok   Halkan ha hozzád kopogok, ne fordíts hátat, ne menj mással, nyújtsd kezed, és boldogságom add meg egy könnyű mosolygással. Halkan ha hozzád kopogok, fogd le szemem, és mondd, hogy nyár van: Embertelen a tél nagyon; nincs más melegség, csak a vágyban. Fáradt vagyok, komor vagyok, akár az ősz, ha télbe réved. - Mosollyá oldódik a gond, ha kis kezed kezembe téved.

2024.10.23. 12:52 bubutu

Juhász Gyula: A távozó   A tűnő ifjúsággal messze mennek Az örömök és búcsút énekelnek, Mint ősszel a fecskék, a költözők. Elszálló évekkel szállnak tova A vágyak is s nem térnek meg soha, Mint darvak, melyek a tengerbe vesztek. De alkonyatkor a nyugati ég Rózsásabb és szelídebb a vidék, Az életem rónája is kitárul. És szeptemberben tarkább lesz a lomb. Így szépülnek meg hervadt bánatok, Így nézek vígan őszi csillagokba.

2024.10.22. 12:30 bubutu

Radnóti Miklós: Októbervégi hexameterek   Táncosmedrü, fehérnevetésü patak fut a hegyről, táncol az őszi levél s taraján kisimulva elúszik. Nézd csak, az árnyban a som fanyar ékszere villog a bokron s villog a fényben a kis füvek éle öreg remegéssel. Még süt a nap, de oly érett már, csak a lassu okosság tartja az égen, hogy le ne hulljon: félti arannyát. Lassu, okos vagyok én is e lassu, okos ragyogásban, féltelek én is a tél hidegétől, tűzifa gondja, téli ruhák vak gondja növekszik, apad szemeidben s mint a lehellet futja be tükreit, árad az álmos bánat a kék ragyogásban, a szádon a mondat elalszik s ébred a csók. Feketén jön a hó, jön a tél, feketélnek sarkai máris az őszi nagy égnek, a hajnali órák léptei már sikosak. Gyere hát elaludni az esték hosszu szakálla alá; nézd, gyermeked is vagyok én, de felnőtt, nagy fiad és szeretőd, fele gondra is érett, nemcsak a versre komoly. Fekszünk majd s hallgatom éji füllel a szíveden alvó gond ütemét a sötétben. Hallgatom és várok. S mint ifjú gólyafióka ősszel szállni tanulván meg-megbillen az égen, forgok a bő heverőn. S lassan tovaszállok a jajjal. Átveszem és ütemes dobogása elaltat, elalszunk, - ketten az egy gonddal. S míg elkap az álom, az éjben hallani, csapdos az ősz nedves lobogója sötéten.

2024.10.20. 10:55 bubutu

Joe Cocker - You are so beautiful   You are so beautiful To me You are so beautiful To me Can't you see You're everything I hoped for You're everything I need You are so beautiful To me   Such joy and happiness You bring Such joy and happiness You bring Like a dream A guiding light that shines in the night Heavens gift to me You are so beautiful To me   https://youtu.be/zSkK65hQIp8?feature=shared

2024.10.17. 15:43 bubutu

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének     építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli gondok már csak magamat benned és magamban téged óvlak ameddig célja volna még velünk a fönn valónak.

2024.10.16. 14:52 bubutu

Nadányi Zoltán: Évek, évek, évek     Jaj, kedvesem, mi történt? Elaludtál. Nem is tudom, hol. Az erdőn, a kútnál. Álmodban ének csendült, angyalének és megrohantak azalatt az évek. És most felülsz, sírásra áll a szád, számolgatod az éveket magadban, a sok szúrós bogáncsot a hajadban. Ki tette ezt veled? ki szórta rád? Én vagyok a hibás, mert nem vigyáztam, nem voltam éber őrződ, hű s kemény, elkóboroltam messze, fákat ráztam, felhőkbe néztem, jaj, mit tettem én! Ott kellett volna állnom, hessegetnem az éveket, az erdő száz koboldját, kik a bogáncsot az alvóra hordják, de látod, látod, ők elcsaltak engem. Pedig hát nézz szét, hisz alig aludtál, tavasz van most is az erdőn, a kútnál, fűszál, falevél nem vénült meg egy se és nem hiányzik egy se, mind megvannak. Nem emlékszem, lett volna csak egy este, egy délután! Egy napja sincs még annak, hogy a kezed az én kezembe tévedt. Egy nap se múlt, csak évek, évek, évek.

2024.10.11. 21:36 bubutu

Juhász Gyula: Testamentom   Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk, Könnyek vizét és a Tisza vizét, Költők dalát és esték bánatát: Szeretnék néha visszajönni még. Ó, én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon? Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még! És nézni fájón, Léván, Szigeten, Szakolcán és Makón a hold alatt, Vén hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag? És nézni: édesanya alszik-e S álmában megcsókolni szivét S érezni, most is rám gondol szive: Szeretnék néha visszajönni még!

2024.10.10. 17:12 bubutu

Wass Albert: Ha jön az ősz Ha majd az ősz, összegyűjt minden bánatot, s vele a lelkemet behinti csendesen: eljössz-e vigasztalni, kedvesem? Eljössz-e akkor simogató szóval, mikor a lelkem többé nem nevet, s mesélsz-e majd, mikor a könnyem éget, hajnal-fényből szőtt, színes-szép meséket, amiket egyszer én mondtam neked? Ha akkor eljössz: áld’ni fogom a lábaid nyomát, s áldott legyen a rózsaszínű út, az út, melyen menni fogsz tovább, áldott legyen a szív, mely erre kerget, s áldott legyen, áldott legyen a lelked, legyen a boldog álmok temploma. Hanem azért áldani foglak téged akkor is, ha nem gondolnál rám többet soha.

2024.10.10. 17:01 bubutu

Váci Mihály: Valami nincs sehol     Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, - valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, - s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, - s valamit minden csókban elmulasztunk. Mert valami hiányzik minden ölelésből, - minden csókból hiányzik valami. Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta, - minden szerelemből hiányzik valami. Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is, - a boldogságból hiányzik valami. Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel, - az életedből hiányzik valami. Hiába vágysz az emberi teljességre, - mert az emberből hiányzik valami. Hiába reménykedsz a megváltó Egészben, - mert az Egészből hiányzik valami. A Mindenségből hiányzik egy csillag, - a Mindenségből hiányzik valami. A Világból hiányzik a mi világunk, - a Világból hiányzik valami. Az égboltról hiányzik egy sugár, - felőlünk hiányzik valami. A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld, - talpunk alól hiányzik valami. Pedig így szólt az ígéret a múltból: - ,,Valahol! Valamikor! Valami!" Hitették a bölcsek, hitték a hívők, - mióta élünk, e hitetést hallani. De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol! - s a mi dolgunk ezt bevallani, s keresni azt, amit már nem szabad senkinek elmulasztani. Újra kell kezdeni mindent, - minden szót újra kimondani. Újra kezdeni minden ölelést, - minden szerelmet újra kibontani. Újra kezdeni minden művet és minden életet, - kezünket mindenkinek újra odanyújtani. Újra kezdeni mindent e világon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…

2024.10.06. 14:47 bubutu

Reményik Sándor:  Úgy fáj már minden idebenn...   Úgy fáj már minden, minden idebenn: a szó, s a mozdulat, s a csend is fáj, minden, mi általreszket szívemen, legyen az ember, muzsika, vagy táj. Úgy fáj már minden, minden idebenn. De néha egy-egy halk szó símogat, s rejtekúton a szívembe talál, s álomba ringatja a kínokat, elaltatja a multat, s a jövőt. Pedig be nehéz megtalálni már az ösvényt, a szívembe vezetőt. Gyom és gaz benőtte az utakat, ördögpalánták ágaskodnak rajtok: száraz kórók és keserű füvek, minden, mi beteg szívemből kihajtott. Mártír a szó, mely jó hozzám ez úton, és szent a szív, mely küldi őt ezen, s mely liliomok magvát hinti el ott, hol különben csak bogáncs terem. Áldott az óra és áldott a szél, mely liliomok messze magvát hozza, magot, melyből a békesség kikél.

2024.10.01. 14:45 bubutu

Dsida Jenő: Csak egy...   Csak egy van, aki lelkemet megérti, Aki felfogja sóhajtásimat, Csak egy van, aki örökre a régi, Csak egy van, aki titkon megsirat; Ki csókot adott, mikor nem is kértem, És hozzám szól csak egyre, hangtalan, Csak egy van, aki imádkozik értem - És az is olyan nagyon messze van!

2024.09.30. 15:24 bubutu

Körmendi László : Az illatod itt maradt     Az illatod itt maradt… Én meg felforgatok mindent! Borítok hetet-havat, hogy újra itt tudjalak! Az illatod itt maradt! Forgolódok, mint a ketrecbe zárt állat, hogy hogyan is mehetnék valahogy utánad! Jaj, nagyon fáj! Nagyon! Üvölti az élet… Szétdöntöm én ezt a biztos menedéket, mert nem lehet így többé, így többé már nem szabad! Az illatod az! Az valahogy itt maradt! Oly tapintható minden, minden kis sugár! …az együttlétünk, akár egy aroma-arzenál, széttolja a falat... és újra láttalak! Érezlek és foglak, hol nincsenek már szavak... …csak újra láttalak! Láttam, ahogy csendben, némán elsuhantál a gondolatok mentén, a szemem vak sarkánál, és hallom a hangod is! Ahogy boldog és kacag. Megőrülök tőled! Az illatod maradt…

2024.09.26. 20:54 bubutu

Tóth Árpád: Esti ének   A holdat nézd, fölült a háztetőre, S arany testét szikrázó gombolyagba Görbítve, mint bizarr kandúr, olyan ma, Vén, kéjes, égi állat, éjek őre, - Fáradt szegény, pihenni volna kedve: Érzed? most rádnéz, s elszántan, vakon Hozzádvetné magát az ablakon, S szelíd térdedhez kúszna törleszkedve. S a félsötét szobában nézz körül, - Érzed? reszketnek a bús bútorok ma, Rejtelmesen mind hozzád tántorogna, S mint halk, borús raj, körbe tömörül: Öreg rabszolgák, zsibbadt, árva testek, Leomlanának, s édes ujjaid Lágy simítását kérni bújna mind, Hogy érezzék zsongító, enyhe tested. S nézd: ím, az árnyban két szemem hogy ég, Kebledre hajtom: két hű, régi ékszer, Ó, millió sok éve már - emlékszel? - Égtek s fájtak, - nem volt még föld, se ég, Simítsa őket is kezed hüs ujja: Ó, áldott gesztus, mellyel minden dolgok Lététől létem csendesen eloldod, S a végtelenben ringatózom újra!

[1766-1747] [1746-1727] [1726-1707] [1706-1687] [1686-1667] [1666-1647] [1646-1627] [1626-1607] [1606-1587] [1586-1567] [1566-1547] [1546-1527] [1526-1507] [1506-1487] [1486-1467] [1466-1447] [1446-1427] [1426-1407] [1406-1387] [1386-1367] [1366-1347] [1346-1327] [1326-1307] [1306-1287] [1286-1267] [1266-1247] [1246-1227] [1226-1207] [1206-1187] [1186-1167] [1166-1147] [1146-1127] [1126-1107] [1106-1087] [1086-1067] [1066-1047] [1046-1027] [1026-1007] [1006-987] [986-967] [966-947] [946-927] [926-907] [906-887] [886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [Korábbi]