Új bejegyzés Frissítés

2010.12.14. 11:09 bubutu

Czinege László: Rám kattint az álom Fák kontúrján borzol a fésűfogú szél, tetőcserepeken puhán tapogat a fény, az utcai lámpa, mint imádkozó sáska parázsló szemével a virradatot várja. A házfalak sarkain már vibrál a hajnal, kerítések mentén topog üggyel-bajjal. Még csak álmélkodik, figyeli a tájat, mámoros bódulat gyújt szemében vágyat. Rád gondolok, míg erőt gyűjt az új nap. Lesz-e még időnk, sorban utolsóknak? Visszatölthetjük-e az eldobott éveket? Rám kattint az álom, megnyitja képedet.

2010.12.14. 11:08 bubutu

Radnóti Miklós [Die Liebe kommt und geht] Az illatod bolondja voltam, úgy hajtottam hozzád a fejem, mint télen illatos, idegen párás virágokhoz, amelyek japán vázában remegnek egy alkonyuló szobának asztalán és az illatuk a nyárról mesél. Oly vigyázva, halkan csókoltam meg az ajkad, hogy szirmod ne hulljon és sokáig megmaradj nekem, de hiába, az illatod elszállt és én egy régi parfőmnek fájó emlékét hegedülöm el most emlékezőn a papiroson.

2010.12.14. 11:07 bubutu

Bertók László: Háromkák Nem emlékezni, tudni csak, hogy ok nélkül nem vész el semmi. *** Amit két szóval, pláne eggyel elmondhatsz, maradjon sóhaj.

2010.12.14. 11:07 bubutu

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszu-hosszu őszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragőzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprő, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált?

2010.12.14. 11:06 bubutu

"... a gyertyák nem tartósak, ... kihunynak a kisfiúk-kislányok szemében, vagy szél fújja el a lángjukat... aztán már csak villanyégők világítanak, s a fényüknél az ember mindent olyan világosan lát..." (T. Williams: A vágy villamosa)

2010.12.14. 11:05 bubutu

Máté Péter: Ez majdnem szerelem volt (zene: Nagy Tibor, szöveg: Bradányi Iván) Hát elmúlt, tudom minden véget ért, Elszállt a nyár, oly messze jár. Hát elmúlt, ma sem értem, hogy miért? Mégis úgy fáj, hogy elmentél, elhagytál. Ez majdnem szerelem volt, és majdnem igazi vágy, Egy percig fölénk hajolt, már ment is tovább. Majdnem sikerült már, egy lépés volt csak az ég, Az álmok ködfátyolát te tépted szét.

2010.12.14. 11:05 bubutu

Máté Péter: Mondd miért szeretsz te mást? Emlékeim közt van egy tépett levél, levél, melyet nem is küldtem el. Féltékenység szülte, a bolond szenvedély, de olvassuk csak el, mit mond a levél: Mondd miért szeretsz te mást és én csak téged? Miért másnak örülsz úgy, ahogy én néked? Ha mellém sodort egyszer már az élet én nem engedlek oly könnyen el. Mondd miért adtál reményt és oly sok álmot, ha mástól akarod a boldogságot? Mondd miért fogadtad el szerelmes szívem, és hogyha elfogadtad, most miért dobtad el? Az első pillanatban megmondhattad volna, szólhattál volna: ne kezdjük el. De te lázba jöttél s lágyan átkarolva, hozzám hajolva hazudtad el, hogy nem szeretsz te mást, enyém a szíved, s lásd, kis búcsúlevél lett az igéret, de én ezt a kis levelet most összetépem, ha így akartad, hát nekem se fáj.

2010.12.14. 11:04 bubutu

Szabó Lőrinc: Titkos fájdalom   Minden megingott, mikor az utolsó napon csók nélkül elhagytál: üres szalma lett kezeimben a kalász, lepkéim elszálltak s a hegyen is értelmetlenül felelt s otthagyott barátom, a szél… Ellenségesen hallgat ég s föld… Valaki kellene… Nincs semmi kedvem egyedűl csodálni a várakozásteljes alkonyat mozdulatlan szépségét, s nem tudom, lesz-e még erőm emberek helyett isteneknek mesélni kínomat.

2010.12.14. 11:03 bubutu

"Beszélnék, de a hang a torkomban reked Oly sok szép szót gondoltam neked, de csak hallgatok... Nem akarnak formálódni a mondatok. Bántóan néma most a csend zaja, itt lüktet bennem hiányod sikolya... Szétfeszít... Kínoz... Öl...Felkavar... Meggyötör... Szólnék, de nem tudok... Zavartan hallgatok, s tűröm, hogy magához húzzon az emlék... Most távol vagy, de mégis oly közel: a szívemben... Csak Te vagy kit akarok, csak Te vagy ki kell nekem... Mit érzek? Mondanám de nincs rá szó... Csak tétován nézek, de szólni nem tudok.... nem állnak össze a mondatok... Beszélnék, de a hang a torkomban reked... s csak annyit tudok suttogni neked: engedd, hogy szerethesselek......"

2010.12.14. 11:03 bubutu

Szijártó Péter: Született csend született csendben megállok gondolkodom arról mikor voltál nekem de bizonyítékom nincs rá, és azt is félve őrzöm hogy az ég színes még felettem talán ezért hogy képes vagyok így örülni a megszületett csendnek hogy ízlik még az aranyszínű szó a számban szeretlek s mikor hajlanak habos nyárfaágak a folyóra csak én vagyok ki rádgondol és köztünk a jóra egy perc, pillanat, egy végtelen szárnyú óra jaj de felteker az idő rémséges karjába elveszít, elhullajt, minden csend halála megtörik… de talán mégsem hiszlek még hiába

2010.12.14. 11:02 bubutu

Szilágyi Domokos: Észrevétlenül   Látod, már nem is veszlek észre, úgy jársz-kelsz csendesen - nem csábítasz a széptevésre: épp csak vagy, kedvesem. Épp csak vagy, s mert egy vagy velem, test álma, lélek pihenése: vagy hő nyaram és hű telem, úgyhogy már nem is veszlek észre. Hiányozz, mint ha álmom, étkem cserbenhagy csendesen - hogy ne maradjál észrevétlen, szakadj el tőlem, kedvesem. És kóboroljak és vacogjak, mint egy gazdátlan háziállat, ki nem vár mást, egy falatot csak - és hadd higgyük, hogy megtalállak.

[Későbbi] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]