Új bejegyzés Frissítés

2011.09.30. 09:49 bubutu

Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul, csendesen átölelt az Isten...

2011.09.30. 09:48 bubutu

Komáromi János: egyedül-csend egyedül álltam ott a csenddel ketten néztük a sok sárga csillagot ahogy egyre halványodtak és beleolvadtak a hajnali ég puha-fehér párnájába kicsit megrázkódtam ingem alá bújt be hideg-nyirkos karjaival a hajnali szél szólni akartam de a csendhez csak bolond beszél így hát hallgattam tovább … és fáztam

2011.09.30. 09:47 bubutu

Ady Endre: Rád emlékezem Fájdalmas arcú, tettető madonnám, Kiről epedve annyiszor daloltam, S akitől csókot sohasem raboltam, A te emléked elszállott ma hozzám. Füstös kávéház asztalánál ültem, Valami fájó mámor szállt agyamra Dehogy figyeltem víg muzsikahangra, Hallgattam némán, csendben, elmerülten… Amíg rikoltva, vígan szólt a nóta, Sűrű, nehéz köd fogta át a lelkem, Szívemre lelni nem tudok azóta… De mikor vád lett a cigány vonója S vádolva, sírva zokogott a nóta: Rád emlékeztem, s szívemre leltem…

2011.09.30. 09:45 bubutu

Li Sáng Jin: A Hold tündére Gyöngyház-színén boltíves égi falnak Az éji mécsek egyenkint kihalnak. Mind lejjebb süllyed már a vén Tejút, A hajnalcsillag halvány ködbe bújt. Hogy' fájhat most a Hold-tündér szívének, Amért a léte halhatatlan élet: Kék tengerár s az égbolt végtelen Homálya rejti minden éjjelen.

2011.09.30. 09:44 bubutu

Szergej Jeszenyin: Vádlón ne kutass a szívemben Vádlón ne kutass a szívemben, megvetlek örökre, ma lásd, de imádom a fényt a szemedben s a ravasz hitetést, a csalást. Holtként kiterülve lefekszel, s kérdőn hajolok föléd: a róka halált így színlel s ragadoz hollócsemetét. De ki bánja? Ölelj: sose félek. Hamis úgyis e vad lobogás. Lelkem viharedzett lélek, sokat érte goromba csalás. Nem téged imádlak, drága, csak árny vagy, echo-zene: arcodban a más arc álma, akinek csoda-kék a szeme. Az a másik tán sose jámbor, s látszatra - ki tudja? - hideg, de a léptei fénysugarától lelkem zuhatagja remeg. Ilyet árnyba, tudom, sose vonhatsz, s elmégy, ha akarsz, ha nem. Te még befelé sem mondasz hazugságot szelíden. Megvetlek téged örökre, de végül is ezt rebegem: ha a menny s a pokol nem lenne, kitalálnánk, hogy legyen. (Fordította.: Weöres Sándor)

2011.09.30. 09:42 bubutu

Gámentzy Eduárd: Tükör Néha, ott a tükör előtt, Úgy érzem minden rendben van. Kicsit sápadtnak tűnök talán, De majd összeszedem magam. Mosolyt keresek, felragasztom. Terüljön szét az arcomon. Egyenes gerinc, nem könnyű ám! De másképp nem folytathatom. Nem adom meg magam, nem lehet! Hős vagyok, mint a filmeken. Csak a szemem, csak attól félek! Oda ne nézzen senki sem!

2011.09.30. 09:41 bubutu

Reményik Sándor: A menekülő Ha menni kell, magammal sokat vinnék. Az egész édes, megszokott világot. Rámástul sok, sok kedves drága képet és egy pár szál préselt virágot. Vinnék sok írást, magamét, meg másét sok holt betűbe zárt eleven lelket s hogy mindenütt nyomomba szálljanak: megüzenném a hulló leveleknek. Vinném az erdőt, hol örökké jártam hintám, amelyen legelőször szálltam a keszkenőm, mivel rossz másba sírni a tollam, mert nem tudok mással írni. Vinném a házunk, mely hátamra nőtt az utca kövét küszöbünk előtt! Vinném... én Istenem, mi mindent vinnék! Én Istenem, mi minden futna át gyötrődő lelkem alagútjain. Olvasgatnám az ablakok sorát simogatnám a fecskefészkeket s magamba színék minden verkliszót mint bűbájos, mennyei éneket... Utánam honvággyal tekintenének az ajtók mind, és mind a pitvarok szeretnék mindent, mindent magammal vinni és mindent itt hagyok.

2011.09.29. 14:46 bubutu

A görögök nem írtak gyászbeszédet, ha valaki meghalt. Egy kérdést tettek fel: Volt benne szenvedély?

2011.09.29. 14:41 bubutu

József Attila: Magány Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes bársony-penész pihézze melledet. Nézz a magányba, melybe engem küldesz. Fogad morzsold szét; fald föl nyelvedet. Száraz homokként peregjen szét arcod, a kedves. S ha cirógatnál nagyon, mert öled helyén a tiszta űrt tartod: dolgos ujjaid kösse le a gyom. Lásd, ez vagy, ez a förtelmes kívánság. Meg se rebbennél, ha az emberek némán körülkerülnének, hogy lássák: ilyen gonosszá ki tett engemet. Kit szorongatsz most? Ha szülsz, a fiadnak öröme az lesz, hogy körbe forog, te meg rápislogsz, míg körülhasalnak telibendőjű aligátorok. Mozdulatlan, hanyatt fekszem az ágyon, látom a szemem: rám nézel vele. Halj meg! Már olyan szótlanul kívánom, hogy azt hihetném, meghalok bele.

2011.09.29. 14:40 bubutu

"Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak." (Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet)

2011.09.29. 14:37 bubutu

Ágnes Vanilla: Valaki más Túl szép, hogy megvolt mindenem Túl szép, de így is jó nekem Az a lány messze már Ne keresd, ne is várd De hogyha eljön az idő Te kit választanál? Ugyanaz a szív legbelül Ma merre hajt észrevétlenül? Ugyanolyan szép az a csillogás Te kinek hazudtál valami mást? Ne sírj majd, ha nem leszek Lesz majd más, aki rád nevet Ugyanaz a fény, az a csillogás Csak az nem én vagyok, hanem valaki más (Csak az nem én vagyok, hanem valaki más) Túl szép, hogy megvolt mindenem Túl messzire mentem, azt hiszem Az a vágy messze már Ne keresd, ne is várd De hogyha eljön az idő Te kit választanál? Ugyanaz a szív legbelül Ma merre hajt észrevétlenül? Ugyanolyan szép az a csillogás Te kinek hazudtál valami mást? Ne sírj majd, ha nem leszek Lesz majd más, aki rád nevet Ugyanaz a fény, az a csillogás Csak az nem én vagyok, hanem valaki más Ugyanaz a szív legbelül Ma merre hajt észrevétlenül? Ugyanolyan szép az a csillogás Te kinek hazudtál valami mást? Ne sírj majd, ha nem leszek Lesz majd más, aki rád nevet Ugyanaz a fény, az a csillogás Csak az nem én vagyok, hanem valaki más (Nem én vagyok, hanem valaki más) Ugyanaz a szív legbelül Ma merre hajt észrevétlenül? Ugyanolyan szép az a csillogás De Te kinek hazudtál valami mást? Ne sírj majd, ha már nem leszek Lesz majd más, aki rád nevet Ugyanaz a fény, az a csillogás Csak az nem én vagyok, hanem valaki más Ne sírj majd, ha már nem leszek Lesz majd más, aki rád nevet Ugyanaz a fény, az a csillogás Csak az nem én vagyok, valaki más Az már nem én vagyok, hanem valaki más

2011.09.28. 23:43 bubutu

Juhász Gyula: Elmenőben Tán bánatom a felleg És sóhajom a szél? Ők messze délre keltek, Ittmaradtam én. Tán mosolyom a rózsa És gyönyöröm a láng? Hervadva, ellobogva Néznek vissza rám. Felhőn túl, szelek ágyán, Hol örök rózsa nyit És örök fény a párnánk, Várnak valakit...

2011.09.28. 23:41 bubutu

Most múlik pontosan Most múlik pontosan, Engedem had menjen Szaladjon kifelé belőlem Gondoltam egyetlen nem vagy itt jó helyen nem vagy való nekem Villámlik mennydörög ez tényleg szerelem. Látom, hogy elsuhan felettem egy madár tátongó szívében szögesdrót csőrében szalmaszál Magamat ringatom, még ő landol egy almafán az Isten kertjében almabort inhalál Vágtatnék tovább veled az éjben Az álmok foltos indián lován Egy táltos szív remeg a konyhakésben Talpam alatt sár és ingovány Azóta szüntelen őt látom mindenhol Meredten nézek a távolba otthonom kőpokol szilánkos mennyország folyékony torztükör szentjánosbogarak fényében tündököl Egy indián lidérc kísért itt bennem Szemhéjain rozsdás szemfedő A tükrökön túl fenn a fellegekben Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő (Csík zenekar)

2011.09.28. 23:37 bubutu

Balkan Fanatik: Sír a szemem Sír az egyik szemem, sírjon mind a kettő. Sír az egyik szemem, sírjon mind a kettő. Hullanak könnyeim, mint a záporeső. Hullanak könnyeim, mint a záporeső. Szomorú az idő, nem akar változni Nagy átok van rajtam, mert tudlak szeretni Szeretni nem tudtam, de most már jól tudok Búsolni nem tudtam, úgyis megtanulok Ha én elmegyek, még a fák is sírnak Gyenge ágairól levelek hullanak Hulljatok levelek, rejtsetek el engem Mert akit szerettem, mást szeret, s nem engem Köszönöm édesem, hogy eddig szerettél Verjen meg az Isten, ha már megvetettél Sír az egyik szemem, sírjon mind a kettő. Sír az egyik szemem, sírjon mind a kettő. Hullanak könnyeim, mint a záporeső. Hullanak könnyeim, mint a záporeső. Sír az egyik szemem ... Sír az egyik szemem ...

2011.09.28. 23:35 bubutu

József Attila: Olyan bolond vagy Olyan bolond vagy, szaladsz, akár a reggeli szél. Még elüt valamelyik autó. Pedig lesikáltam kis asztalomat, és most tisztábban világit kenyerem enyhe fénye. No gyere vissza, ha akarod veszek takarót vaságyamra. Egyszerü, szürke takarót. Illik az szegénységemhez, aki szeret téged, és az Úr is szereti nagyon, és engem is szeret az Úr, nem jön soha nagy fényességgel, nem akarja, hogy elromoljanak szemeim, akik nagyon kivánnak látni téged, és nagyon szépen néznek majd terád. Ha visszajössz, vigyázva foglak megcsókolni, nem tépem le rólad a kabátot, és elmondom mind a sok tréfát, mert sokat kieszeltem azóta, hogy te is örülj. Majd elpirulsz, lenézel a földre és kacagunk hangosan, hogy behallatszik szomszédunkba. A szótlan, komoly napszámosokhoz is behallik, és fáradt, összetört álmukban majd elmosolyodnak ők is.

2011.09.28. 23:33 bubutu

Vörös Liliom: Vers helyett,,, Ma vers helyett csöndet faragok, aranycselló húrjain zenélő magányt, mely lenge ingem alatt tüzelve borzong, majd félénken megpihen bőröm bársonyán. Ma vers helyett csöndet faragok, könnyed, szűzi, drága, buján pazarlót, s csábító árnyékában úgy maradok, mint félálomban csókolt régi-régi csók.

2011.09.28. 23:32 bubutu

Reményik Sándor: Úgy fáj már minden... Úgy fáj már minden, minden idebenn: a szó, s a mozdulat, s a csend is fáj, minden, mi általreszket szívemen, legyen az ember, muzsika, vagy táj. Úgy fáj már minden, minden idebenn. De néha egy-egy halk szó simogat, s rejtekúton a szívembe talál, s álomba ringatja a kínokat, elaltatja a múltat, s a jövőt. Pedig be nehéz megtalálni már az ösvényt, a szívembe vezetőt. Gyom és gaz benőtte az utakat, ördögpalánták ágaskodnak rajtok: száraz kórók és keserű füvek, minden, mi beteg szívemből kihajtott. mártír a szó, mely jó hozzám ez úton, és szent a szív, mely küldi őt ezen, s mely liliomok magvát hinti el ott, hol különben csak bogáncs terem. Áldott az óra és áldott a szél, mely liliomok messze magvát hozza, magot, melyből a békesség kikél.

2011.09.28. 23:28 bubutu

Cseh Tamás: Egy bogár Antoine, s Desiré bent a kocsmában, egy napon, egy napon, különös napon egy bogarat találtak A pohárban találták, sötét volt, fényes egy napon, egy napon, s azóta is megfigyelésük tárgya. Mondjuk, én ideteszem, te meg most odaállsz. Aztán én állok oda, de akkor te meg ideteszed. Hiába, hiába, Antoine haragszik. - Teveled nem lehet, nem lehet! és máris elindul. Desiré mögötte, kezében bogárral. - Antoine, Antoine, egy pillanat! de Antoine nem áll meg. Ott áll hát Desiré, kezében bogárral. Antoine, Antoine, Antoine! végül elfordul. Mondjuk, én ideteszem, te meg most odaállsz. Aztán én állok oda, de akkor te meg ideteszed. Aha... hogy is? Hogyha én ideteszem, akkor te odaállsz. Mikor meg én odaállok, akkor te már mindig idetetted. Aha... aha... értem, illetve mindent. Jó, nem? Nem, várjunk csak! Egyszerű! Odaállok, ideteszitek. Nem! Nem odateszitek, idébb! Még idébb! Haha. Aha! Ti odamentek. De ha nem mentek oda, az se baj. Hanem ide, erre én még idébb. Nem! Nem, nem most teszem oda azonnal, Hova is?... Egyáltalán... Nem! Majd én eldöntöm. Így! Vagy nem? Majd ő... Majd ő dönti el. Sőt... Persze! Hát egyszerű! Idébb. Idébb! És akkor ti hova teszitek? Megnézem. Aha!

2011.09.28. 23:26 bubutu

PG Csoport: Másik föld Kinn hull a jó eső te benn az ágyon ülsz míg minden őszre vált és az élet elrepült még látom szárnyait tollával megsimít s a párna ráncait magamra álmodom mint változás előtt az útra elmenőt már minden küldene de még nem megyek vele mert kéne más is még egy másik Föld meg ég hol minden változás egy édes indulás várni rád mint most hogy mindent szebbre moss ha már minden küldene ma még nem megyek vele (még álmodtam volna Ég várhatnánk még)

2011.09.28. 23:24 bubutu

Nagy László: Kívül nap süt (részlet) ... belehalunk, mert nem szeretünk, elvérzik örökre minden álom, örökké fenn bolyong nagy magányod s elvetemült fekete árvaságom.

[Későbbi] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]