ldott csodknak
Tkre a szemed,
Mert engem nzett.
Te vagy blcse,
Mesterasszonya
Az lelsnek.
ldott ezerszer
Az asszonysgod,
Mert engem nzett,
Mert engem ltott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb!
soha tbb
soha tbb
vljak kv
tnjek kdd
ljek tzn
jrjak vzen
tvltozhat
minden zem
mgsem lehet
rmdd
soha tbb
soha tbb
mennyi hnap
mennyi nap jn
mennyi napban
mennyi ra
mgse fordul
egy se jra
se tenked
virradra
soha tbb
soha tbb
se nnkem
virradra
Ami rk:
az lehessen
gyalzatban
iszonyodva
ragyogsod
el ne vessem
ahol alszol
odafekszem
el se mljl
meg se msulj
maradj bennem
temetetlen
Harangsz ver szven:
mintha bennem zuhogna.
Hol vagy melllem? Hinyzol.
Minden Tged krdez:
ha madr szl,
hol hagytalak? – rm szl.
Milyen messze vagy!
Mindennek arca srsoddal fordul felm,
s brmit mondhatok,
nem hallom csak a Te hangodat.
Te vagy az el nem rt vidk,
melyet bejrni vgyom,
a hegyentli g,
hegyekbl kibukkan tenger,
hajzhat lthatrom.
Megldd, megint futunk a berken t,
mihelyt elmlt a jg.
A zros kert-ajtn s a kerten t,
ha felszikkadt a rt.
Most hvs estre hsebb jszakt
bort fehr stt.
De majd megint futunk a berken t
s fogjuk krskrl az almaft,
mihelyt elmlt a jg,
s felszikkadt a rt.
Most csak melld fekszem s nzlek,
de nem szememmel, nzlek a szmmal,
nzlek brmmel, kezemmel,
nzlek kigyl szempillmmal.
Vakok ltnak gy, ahogy n nzlek.
A fld az eget gy betzi.
gy tapogatjk vilgtalan fnyek
csillagok borzong betit.
utadba jn - nem is kerested.
tjra megy - hiba nem ereszted.
mindegy - csak trd sztlan panasszal!
mindegy - vlts, ha az vigasztal!
mindegy - harapd nmn a nyelved!
mindegy - prnd kllel verjed,
vagy grcssen szortsd a szdra!
hiszel? - most istent kromolhatsz!
hitetlen vagy? - hitet tanulhatsz!
legyintenl - az is hiba,
s hiba vgyol a hallra.
ht lj, s tanuld meg elfogadni,
hogy nem tud ennl tbbet adni.
Nzd!
alakom parnyi pontja kklik a messzesgben
majd megll s vr, de csak a kpzelet kti gzsba
Te mr mst lelsz zihl tdvel pupilla tgulattal
benne ms mosolya olddik s vet lobot sugarak aranya
“Ha valakit tiszta szvbl szeretnk, azt hallunk napjig szeretni fogjuk, lehet, hogy nem mellette ljk le az letnket, nem tlti ki a mindennapjainkat, de a szvnkben mindig megrizzk t, mert valamikor fontos volt neknk..”.
(Marilyn Miller)