Új bejegyzés Frissítés

2023.05.23. 14:08 bubutu

Levél öregségemre:   Szóval, kedvesem, ha megöregszel, soha ne taníts senkinek, semmit. Még ha biztos is vagy benne, hogy igazad van, akkor sem. Emlékszel, hogy ez egyszer mennyire zavart téged is? Megfogadtad az idősebbek tanácsát?... Ugye, nem? Ne próbálj segíteni, hacsak nem kérik. Ne erőltesd rá magad senkire. Ne próbáld megvédeni szeretteidet a világ minden szerencsétlenségétől. Csak szeresd őket. Ne panaszkodj az egészségedre, a szomszédaidra, a kormányodra vagy a nyugdíjadra! Ne várj gyermeki hálát. Ne feledd: nincsenek hálátlan gyerekek - vannak buta szülők, akik hálát várnak a gyerekeiktől. Ne mondj olyan kifejezéseket, mint: 'Én a te korodban vagyok... ''A legjobb éveket adtam neked .. ', 'Idősebb vagyok, így jobban tudom... ' Ez elviselhetetlen! Ha unokáid vannak, ne ragaszkodj ahhoz, hogy a neveden szólítsanak, hiszen a legszebb szó a "Mama". Ne pazarold az utolsó pénzed anti-aging kezelésekre. Ez olyan mosolyogtató..., hidd el, jobb, ha utazásra költöd a tartalékaid. Vigyázz a párodra, még akkor is, ha ráncos, gyámoltalan és szeszélyes öregember lesz belőle. Ne felejtsd el, hogy ő is volt fiatal, erős és vidám. És talán ő az egyetlen, akinek most igazán szüksége van rád. Ne próbálj mindenáron lépést tartani a korral: csak értsd meg az új technológiákat, tanulj folyamatosan valami újat..., és bár vicces kicsit, de csináld azt, amit akarsz. Amíg megteheted! Ne hibáztasd magad semmiért. Bármi is történt az életeddel vagy a gyerekeid életével, te mindent megtettél, amit tudtál. Őrizd meg a méltóságod bármilyen helyzetben! Tegyél meg minden tőled telhetőt kedvesem, ez nagyon fontos. És ne feledd: ha még élsz, akkor valakinek szüksége van rád!   (Casa Rosa)

2022.12.01. 21:37 bubutu

Kínai bölcsesség: Egyszer az újságírók megkérdezték Jackie Chant - Jackie mondja, elégedett vagy az életeddel? Ő pedig így válaszolt nekik: - Tudod, egyszer nagyon bölcs szavakat hallottam: A kemény munkád minden munkanélküli álma; Engedetlen gyermeked minden gyermektelen álma; Kis házad minden hajléktalan álma; A kis tőkéd minden hitelfelvevő álma; A rossz egészséged minden gyógyíthatatlan beteg álma. A lelki békéd, a nyugodt alvásod, a megfizethető ételed minden küzdelmes ország álma. Az embernek tehát értékelnie kell mindent, ami van. Senki sem tudja, mi lesz vele holnap.

2022.11.26. 22:35 bubutu

Antoine de Saint-Exupery: Fohász       Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak  erőt kérek a hétköznapokhoz.  Taníts meg a kis lépések művészetére!  Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és  forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és  tapasztalatokat!  Segíts engem a helyes időbeosztásban!  Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú  vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!  Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak  átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem  a váratlan örömöket és magaslatokat!  Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!  Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,  kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!  Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő  bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!  Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások  mondják meg nekünk.  Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.  Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!  Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.  Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!  Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!  Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!  Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!  Taníts meg a kis lépések művészetére!

2022.10.31. 12:58 bubutu

Amikor gyerek voltam, a halottak napja egészen mást jelentett, mint ma, amikor már nekem is vannak saját halottaim. Az ünneppel járó nyugalom és – bármilyen furcsa, de – boldogság azonban megmaradt. Amikor kicsit voltam, és nem ismertem a naptárat, a halottak napi temetőjárás mindig váratlanul ért. Nem beszélgettünk róla előre, mint a karácsonyról vagy a Mikulás érkezéséről, egyszerűen csak egy őszi napon azt kezdték szervezni a felnőttek, hogy hány órakor és kinek az autójával induljunk a temetőbe. Gyerekfejjel mindez nagyon izgalmasnak hatott. Nem voltak még saját „halottaim”, vagyis voltak, de nem ismertem őket, vagy nem emlékezhettem rájuk, így abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy ismertem a maguk után hagyott történeteket, de nem érezhettem a hiányukat. Nem éreztem még fájdalmat miattuk, csak örültem, hogy már ismerem az utat a sírokig, oda, ahol az én dédszüleim nyugszanak, mintegy kiterjesztett család, valaki, akik hozzám tartoznak, még ha nem is lehetnek velem. A temetőben rendesen kellett viselkedni, de nem emlékszem, hogy valaha ránk kellett volna szólni. Gyerekként is éreztük a hely magasztos hangulatát, gyönyörűek voltak a gyertyák és kedves látványt nyújtottak a sírok között beszélgető régi ismerősök, de szépek voltak még a szomorú arccal, némán álló, vagy halkan zokogó friss gyászolók is. Ma már tudom, hogy talán azért, mert bánatukkal együtt a szeretetet is láttam rajtuk. Nem azért voltak szomorúak, mert elvesztettek valakit. Azért voltak szomorúak, mert szerettek. Szerencsésnek mondhatom magam, mert már bőven felnőtt voltam, amikor az első szerettem elvesztése engem is utolért. A fájdalom ettől persze nem volt kisebb, és bár boldog vagyok, hogy aki végig mellettem állt, míg felnőttem, aki egész életemben az egyik legfontosabb támaszom, bizalmason volt, akitől a feltétel nélküli szeretetet kaptam, életem sok fontos pillanatában ott lehetett, a hiányát minden nap érzem. Örülök, hogy ilyen sokáig velem maradhatott, és tudom, hogy bármeddig maradt volna, sosem lett volna elég. A halottak napja azóta más, de különös módon megmaradt az ünneppel járó áhítat és a csendes öröm.  Ha van, akire emlékezhetek ezen a napon, ha van, akinek fáj a hiánya, az nem csak azt jelenti, hogy elvesztettem valakit. Azt jelenti, hogy volt valaki, akit szerettem, akit szeretek. A szeretet itt maradt. Ezt jelzi a fájdalom. Csekélyke ár, amit fizetnem kell azért, hogy ő az életem része lehetett. Halottak napján fénybe borulnak a temetők. Sok száz meg száz gyertya szélben táncoló, pislákoló fénye jelzi az emlékezést, a fájdalmat, a hiányt, és az itt maradt szeretetet. Azt, hogy volt az életünkben valaki, akiért hálásak vagyunk, és aki hiányával is ünnepet hoz a szívünkbe. (Zabolai Margit)

2022.09.13. 00:23 bubutu

Dékány Dávid: Darwin Motel (részletek)   Jetlag   Egy turista ma is készített olyan fényképet, amin elsétálok a háttérben. Nemsoká hazaviszi, és egy másik időzónában, egy másik kontinensen megmutatja a családjának, az ismerőseinek, és számomra teljesen idegen emberek egy ismeretlen nyelven egy olyan fotóról fognak beszélni, amin épp rád gondolok. Próbálom elképzelni a délutánt, amikor – így mesélted később – 30 kiló kővel tömted ki a zsebeidet, és belegyalogoltál a folyóba, de lehúzta a nadrágodat a súly. Ott álltál egyedül, meztelen lábakkal a térdig érő vízben, végül elnevetted magad, és inkább hazasétáltál. Háromnegyed órát, januárban, vizesen. Utána egy hétig lázas beteg voltál, én váltottam ki azt a rengeteg gyógyszert – egyáltalán nem olyannak tűntél, mint aki meg akar halni. Tudod, nem szívesen lennék annak a sziklás partszakasznak a helyében. Milyen lehet csak neked jelenteni valamit? Mióta nem jársz ide, elég nagy a rendetlenség a szobámban. Most végre lehet káosz, úgysem látod, nekem meg jó így is. Csak ébredéskor a szanaszét heverő ruhákról, könyvekről és poharakról ne az jutna eszembe, hogy miattad pakoltam össze mindig. Viszont ha rendet raknék, úgy olyan lenne, mint azok a napok. Mintha várnálak. És azon a képen vajon mi látszik belőlem? Rajta van-e a kézfejem? És ha igen, olyan országba viszik-e, ahol még nem járt? Mert amikor nagykövetségek mellett sétáltunk el, mindig benyúltunk a kerítés rácsai közé, így a kezünk már a fél világot beutazta. 0 óra 16 perc, most keltem. Rendet kéne rakni végre a 65 m3-emben. Van az az ország, valahol keleten, ahová hazaviszik majd a képemet, én pedig akkor ébredek, amikor az ottaniak. Átköltöztem az időzónájukba, talán így próbálok vigyázni valamire a távolból, mint a térfigyelő kamerák képét monitoron néző férfi, aki évek óta szerelmes egy ismeretlen nőbe, és minden éjjel úgy vált kameráról kamerára, hogy lássa: biztonságban hazaért.

2022.08.26. 21:39 bubutu

"Engedd el azokat az embereket, akik nem állnak készen arra, hogy szeressenek téged. Ez a legnehezebb dolog, amit életedben meg kell tenned, és ez lesz a legfontosabb is. Hagyd abba a nehéz beszélgetéseket olyan emberekkel, akik nem akarnak megváltozni. Ne jelenj meg olyan emberek előtt, akiket nem érdekel a jelenléted. Tudom, hogy az ösztönöd az, hogy mindent megtégy a körülötted lévők elismeréséért, de ez egy impulzus, ami ellopja az idődet, energiádat, mentális és fizikai egészségedet. Amikor elkezdesz küzdeni az öröm, érdeklődés és elkötelezettség életért, nem mindenki lesz készen arra, hogy kövessen téged arra a helyre. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell változtatnod, aki vagy, hanem azt, hogy el kell engedned azokat az embereket, akik nem állnak készen arra, hogy veled legyenek. Ha kirekesztenek, sértegetnek, elfelejtenek vagy figyelmen kívül hagynak azok, akiknek az idődet adod, nem teszel magadnak szívességet azzal, hogy továbbra is felajánlod nekik az energiádat és az életed. Az igazság az, hogy nem vagy mindenkinek való, és nem mindenki neked való. Ez teszi olyan különlegessé, amikor olyan embereket találsz, akikkel összeillő barátság vagy szerelem van. Tudni fogod, milyen értékes, mert megtapasztaltad azt, ami nem az. Több milliárd ember él ezen a bolygón, és sok közülük az érdeklődés és elkötelezettség szintjén fogsz megtalálni. Talán, ha nem jelensz meg többé, nem fognak keresni. Talán, ha abbahagyod a próbálkozást, a kapcsolat véget ér. Lehet, hogy ha abbahagyod az sms-ezést, a telefonod hetekig sötét marad. Ez nem azt jelenti, hogy tönkretetted a kapcsolatot, hanem azt, hogy az egyetlen dolog, ami tartotta, az az energia, amit csak te adtál, hogy megtartsd. Ez nem szerelem, ez ragaszkodás. Esélyt ad azoknak, akik nem érdemlik meg! Sokkal többet érdemelsz. A legértékesebb dolog, amid van az életedben, az időd és az energiád, mert mindkettő korlátozott. Azok az emberek és dolgok, akiknek idődet és energiádat adod, meghatározzák a létezésed. Amikor rájössz erre, kezded megérteni, miért szorongsz annyira, amikor olyan emberekkel, tevékenységekkel vagy terekkel töltesz időt, amelyek nem illenek hozzád, és nem kellene, hogy körülötted legyenek. Majd elkezdesz rájönni, hogy a legfontosabb dolog, amit magadért és mindenkiért tehetsz, hogy mindennél tüzesebben véded az energiádat. Tedd az életed biztonságos menedékké, ahol csak az emberek "kompatibilisek" lehetnek veled. Nem vagy felelős azért, hogy megments senkit. Nem te vagy a felelős azért, hogy meggyőzd őket, hogy fejlődjenek. Nem az a dolgod, hogy az emberekért létezz, és az életedet add nekik! Megérdemled az igazi barátságokat, az igaz elkötelezettségeket és a teljes szeretetet egészséges, virágzó emberekkel. A döntés, hogy eltávolodsz a káros emberektől, megadja neked a szeretetet, megbecsülést, boldogságot és védelmet, amit megérdemelsz."   (Anthony Hopkins)

2022.08.26. 21:21 bubutu

"Amikor a gyerek azt mondja, hogy „Apa, szeretnék veled beszélni!" vagy „Apa, szeretnék neked valamit mutatni!", az lehet, hogy csak valami hülye játék a számítógépben, ami nem feltétlenül érdekel minket, de akkor se azt mondjuk, hogy „fiam, nem érek rá, nem látod, meccs van, híradó van, olvasok", bármi egyéb. „Anya szeretnék veled beszélni!" „Fiam, mosnom/főznöm/takarítanom kell…" Nem. Ez pontosan olyan, mint a halál, meg a hasmenés. Ha menni kell, hát menni kell. Le kell mindent tenni, nincs az a híradó, nincs az a meccs, ami ennél fontosabb lenne, mert a gyerek kétszer fog ilyet mondani, harmadjára nem fog hozzánk fordulni azzal, hogy ezeket a kéréseit vagy kérdéseit, ötleteit, vagy bármit megpróbálja bemutatni nekünk. És elmegy. És eltávolodik, és úgy fogunk együtt élni a családi kubatúrában, a lakáson belül, mint az idegenek. Apa, anya, gyerek, látszatra csupa szív, szeretet, mint a Mézga család, de valójában nem ismerik egymást, mert egymással hátnak élik az életüket vagy ki-ki a saját számítógépében.,,     (Dr.Zacher Gábor)

2022.08.22. 19:11 bubutu

Azokat az embereket, akik már nagyon régóta szinglik a legnehezebb szeretni. Annyira megszokták, hogy egyedülállóak, függetlenek és önellátóak, hogy ehhez valami rendkívüli dolog kell, hogy meggyőzd arról szûkségük van Rád az életükben.

2022.08.21. 09:11 bubutu

Ardsuna és Síva  - Mit nyavalyogsz, hogy kegyetlen az élet,  hogy megszakadsz s mégsem elég a pénzed és hogy a harcot nem bírod tovább? Kár sírni, fájni, megmondtam ezerszer. Mégis esztelen álmokba menekszel, idillt akarsz, henye elégiát? - Ne bánts, ne gyalázz. Fáradtan, hitetlen megtettem én már, amit megtehettem, talán többet is, bár keservesen, és ha én a boldog idillre vágyom, azért vágyom rá, mert e vad világon csak benne nem volt részem sohasem. - Nem is lesz soha. Mit gondolsz, ki boldog? Ha farkas lennél, jobb volna a dolgod? S ha fű volnál vagy katicabogár? Ami él és mozog, mind úgy küzd, ahogy te, és nem lesz könnyebb kedvedért, sehogy se lesz szelídebb a rettentő szabály. - Volnék bestia, könnyű volna ölnöm, volnék fűszál, lapulhatnék a földön, és ha bogár, szárnyam megmentene. - Volnál csak az, látnád amit ma nem látsz: a mindenség két fele falja egymást és az idill szörnyekkel van tele. - De legalább nem tudnám, mit cselekszem! - A szorongás csak ott volna szívedben! - Nincs biztonság? - Sehol az ég alatt! - Mi kéne hozzá? - Hogy te légy az isten.  - Mást mondj, olyat, ami nem lehetetlen. - Megmondtam már: vállald a sorsodat!

2022.07.30. 19:38 bubutu

" A szamár azt mondta a tigrisnek: - A fű kék. A tigris válaszolt: - Nem, a fű zöld. A vita elmérgesedett, és mindketten úgy döntöttek, hogy döntőbíróság elé viszik a dolgot, ezért az oroszlán, a dzsungel királya elé járultak. A szamár már azelőtt kiabálni kezdett, hogy elérte volna az erdei tisztást, ahol az oroszlán ült a trónján: - Őfelsége, igaz, hogy a fű kék? Az oroszlán válaszolt: - Igaz, a fű kék. A szamár sietett és továbbment: - A tigris nem ért egyet velem, ellentmond és bosszant, kérlek, büntesd meg. A király ekkor kijelentette: - A tigris 5 év hallgatással lesz büntetve. A szamár vidáman ugrott, és elégedetten, ismételgetve folytatta útját: - A fű kék ... A tigris elfogadta a büntetését, de előtte megkérdezte az oroszlánt: - Felség, miért büntettél meg engem, elvégre a fű zöld. Az oroszlán válaszolt: - Valójában a fű zöld. A tigris megkérdezte: - Akkor miért büntetsz engem? Az oroszlán válaszolt: - Ennek semmi köze ahhoz a kérdéshez, hogy a fű kék vagy zöld. A büntetés azért van, mert egy ilyen bátor és intelligens teremtmény, mint te, nem vesztegetheti az idejét arra, hogy egy szamárral vitatkozzon, aki ráadásul még idejön és ezzel a kérdéssel engem zaklat. A legrosszabb időpocsékolás a bolonddal és fanatikussal vitatkozni, akit nem érdekel az igazság vagy a valóság, csak a hite és az illúziói győzelme. Soha ne vesztegessük az időt olyan érvekre, amelyeknek nincs értelme. Vannak emberek, akiknek bármennyi bizonyítékot mutatunk is be, nem képesek megérteni, másokat pedig elvakít az ego, a gyűlölet és a harag, és csak azt akarják, hogy igazuk legyen, még akkor is, ha nincs igazuk." Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat. A te békéd és nyugalmad többet ér.

2022.07.24. 18:03 bubutu

"Kutatók egy csoportja 5 majmot zárt be egy ketrecbe. Középre egy létrát helyeztek, majd annak tetejére banánt. Amikor az egyik majom felmászott a létrán a banánért, a kutatók egy vödör vizet zúdítottak a másik négy majom nyakába. Minden alkalommal amikor egy majom megpróbált felmászni a létrán, leöntötték a többieket hideg vízzel. Hamarosan meg is tanulták a majmok, hogy aki fel mer indulni a létrán, azt meg kell akadályozni, le kell onnan verni, mert ha nem, jön a hidegzuhany az égből. Nem sok idő kellett rá, hogy egyik majom se próbálkozzon felmászni a létrán. Banán ide, banán oda…   Ezek után a tudósok lecserélték az egyik majmot egy újra. Az új majom természetesen rögtön elindult a létrán, de a többi majom leverte, pedig már nem is kaptak hidegzuhanyt. Az új majom persze nem értette, hogy miért kapja a verést, de pár alkalom után megtanulta, hogy a létrán nem megyünk fel.   Ezután lecseréltek még egy majmot és ugyanez történt. Elindult a létrán és rögtön kapott is érte... Ami furcsa, hogy az előző új majom is részt vett a verésben, holott nem tudta, a miértjét, hiszen ő sosem kapott vizet a nyakába. A harmadik, negyedik és végül az ötödik majommal is megismétlődött ugyanez a történet. Most már nincs senki az eredeti 5 majomból. Senki nem tudja, miért nem lehet felmászni arra a létrára. Senki nem érti, miért nem lehet elindulni a banánért. Mégsem másznak fel érte. Miért? Ha megkérdeznénk őket és tudnának beszélni, valószínűleg ezt válaszolnák: Nem tudom. Egyszerűen errefelé így működnek a dolgok. Mert ez mindig így volt és ezt így kell csinálni.”   Csak ülünk lenn a létra alatt és valódi ok nélkül megtámadunk bárkit, aki meg merészeli kérdőjelezni a "törvényt"...   És még mindig ülünk a létra alatt... Csak ülünk egy létra alatt.

2022.06.28. 18:08 bubutu

Egy kis huncutság kell az élethez. Nevezheted humornak, lazaságnak, derűnek, mindegy. Az se baj, ha rajtad nevetnek, csak te is tudj nevetni, mindenen. Főleg az elmúláson és halálon nevess. Halhatatlan lelked egy halandó testben, múlandó életben él, ahol még a legerősebb tölgyfa is kidől, akkor is, ha nem beteg, mert ez itt mindennek a sorsa. Légy átutazó. Vagyis szabad – és gyönyörködj a tájban. Még boldog is lehetsz – de csak átmenetileg. Né élj úgy, mint a madár, melynek levágták a szárnyait.  (Müller Péter)

2022.06.21. 22:55 bubutu

Ha az ember elcsendesedik. Ha lehalkít maga körül mindent. Ha az éjszaka vagy a magány sötétjében bátran szembe mer nézni az élet legfájóbb kérdéseivel, talán akkor tudja beleképzelni magát annak a helyzetébe, akivel fiatalon közlik, hogy rákbeteg és nem nagyon van esélye a gyógyulásra. Még így, kívülállóként is összeszorul az ember gyomra a fenti párbeszéd gondolatára. Úrrá lesz rajta az ijedtség. Súlyos teher nehezedik a mellkasára. De van kibúvó a számára, vissza tud helyezkedni a saját valóságába. Nem úgy, mint az, akinek nincs más igazsága. Akinek az arcába tolta az élet az ítéletet, ami nem más, mint a halál. A lassú, idő előtti, fájdalmas elmúlás. Az ítélet súlyos és elviselhetetlenül sok a mellékbüntetés. Nem láthatja felnőni a gyermekeit. Itt kell hagynia szerető házastársát. Igyekszik gondoskodni a jövőjükről, igyekszik felkészíteni őket azokra az évekre, amikor ő már nem lesz. Egyszerre siratja őket és önmagát. Siratja a meg nem élt éveket. Kiélvezné még a jelent, de rávetül a jövő árnyéka és távolinak, filmszerűnek, megismételhetetlennek tűnik a múlt, hiszen az a felhőtlen boldogság elillant – és soha nem jön vissza már. Ha van fájdalom, ami elviselhetetlen, akkor ez az. A befejezetlen élet rideg valósága egyszerre nyújtja hosszúra és sűríti össze a jelent. Könnyeket fakaszt egy tekintet, egy érintés. Magába szívja a búcsúzó a szeretet egyszerre édes és fájó érzését. Édes, mert az egyetlen dolog, aminek igazán értelme van, az a szeretet. És fájó, mert el lehet veszíteni. Kapaszkodik ölelésbe, ragaszkodik a napi rutin éltető ritmusához. Nem akar teher lenni. De lassul a tempója, miközben a többiek élete megy tovább. Ordítani kéne. Kikiabálni magából a tébolyítóan bénító tehetetlenséget. Vagy hallgatni. Méltósággal. Ugyanúgy elmúlni, ahogy élni. Az utóbbit választotta. Magával vitte létezése legmélyebb titkait.

2022.06.17. 13:16 bubutu

Tiger Woods-hatásnak Amikor egy bizonyos dolognak, személynek, fogalomnak a valóságos mivoltánál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, belevetítünk nem létező dolgokat. Ez a sportban is ismert jelenség: a sztárnak van egy olyan kisugárzása, mely meghaladja a valós képességeit. Ez pedig az ellenfelekben debilizáló szorongást válthat ki.

2022.02.08. 22:31 bubutu

„ Az ember csak szánt, vet, kapál, arat. Ganét hord, újra szánt, újra vet, újra meg újra. S egyszer csak észreveszi, hogy a hajában szürke szálak vannak, megszélesedett a homloka, szakálla szürke már, s bajusza bozontos. Az ember csak észreveszi, hogy a csikóból csontos, öreg ló lett, a gyermekek szakállt eresztettek és bajuszt. A bölcsőben síró leánykák férjhez mennek, és új bölcsőt ringatnak. Az ember, ha ezeket észreveszi, meglepve megtorpan és csodálkozik. Istenem, mondja, hát így... hát így vagyunk már. Eltelt az idő. (...) Igen, hát ez a rend, mondja magában az ember. Ez a rend. Csak kár, olyan rövid volt az egész. Hogy tulajdonképpen semmi sem történt, csak volt néhány szép és nagyszerű élmény, és volt néhány csúnya és gonosz élmény. Volt néhány gazdag, örömtől dagadó perc, és volt néhány megaláztatás, néhány kellemetlen kaland, betegség, bánat, egyebek. És volt járkálás az eke után, volt néhány szép, kellemes mozdulat, mikor a kéz magot lendített a tavaszi föld felé, mikor a tüdő tágultan szívta be a fák virágát, évszakok illatát, mikor a láb mezők puha pázsitjára hágott. De egyéb tulajdonképpen nem történt semmi. És maholnap ennek is vége van. Ennek a kevésnek, ennek a semminek, ennek az életnek. Azért... egy kicsit szomorú, gondolja az ember, s azzal továbbmegy, mert eszébe jut valami, amit még nem végzett el, s ami fontosabb, mint az elmélkedés.”   Wass Albert - Mire a fák megnőnek (részlet)

2022.02.04. 10:02 bubutu

20 örök érvényű intelem a Dalai Lámától: 1. Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker kockázattal jár! 2. Mikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg! 3. Kövesd a három T-t! Tiszteld önmagad! Tisztelj másokat! Tetteidért vállalj felelősséget! 4. Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse! 5. Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket! 6. Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot! 7. Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására! 8. Tölts mindennap egy kis időt magaddal! 9. Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet! 10. Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz. 11. Élj jó, becsületes életet, így amikor öregebb leszel és felidézed az emlékeidet, képes leszel másodszor is élvezni azokat! 12. A szeretetteljes légkör az otthonodban megalapozza az életedet! 13. Szeretteiddel való nézeteltérésed alkalmával foglalkozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat! 14. Oszd meg a tudásod. Ez az egyik út a halhatatlansághoz. 15. Légy gyengéd a Földhöz! 16. Évente egyszer menj olyan helyre, ahol még nem voltál! 17. Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket! 18. Mérlegeld a sikeredet annak fényében, hogy mit kellett föladnod azért, hogy elérd! 19. Vakmerő önfeladással kezeld a szerelmet és a főzést! 20. Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán.

2022.02.03. 00:38 bubutu

"Keresd azt aki tanít, többé tesz, felemel magához. Aki hozzáad és nem elvesz. Aki által folyamatosan fejlődsz, tanulsz, megismersz. Aki tükröt tart eléd, hogy megtanuld kívülről látni önmagad. Aki rávilágít hibáidra, de erősségeidet hangsúlyozza. Keresd azt a valakit, aki terel, de nem irányít, rendelkezik, de mégsem birtokló, aki oltalmaz, nem pedig felügyel. Aki folyamatosan inspirál, arra sarkallva, hogy jobb és több legyél. Aki nem akarja, hogy tökéletes légy, aki mellett az lehetsz, aki vagy. Keresd Őt, aki mellett megnyugszik a szíved..."

2022.02.03. 00:35 bubutu

- Még mindig haragszol rám? - Sosem haragudtam, azt hiszem... - Akkor miért... - Azt kérded, hogy miért nem? Miért nem megy ez nekem, nekünk? ...Mert te voltál a "szűk cipőm". - Ezt most nem értem. Miféle szűk cipő? - Ez egy metafora. Tudod, minden nőnek van egy pár gyönyörű cipője, amit szeret, de nem viselheti, mert fáj benne a lába. Egy pillanatnyi kívánalmában, egy gyenge pillanatában megvette, de nem tudja hordani. Szóval csak úgy megtartják ezeket a cipőket és néha megpróbálják kitömni őket, vagy kitágítani... de a fájdalom túl nagy. Végül döntenek és kibújnak belőlük. És...egyszerűen elsétálnak, megkönnyebbülve. Sajnálják nagyon, de egy állandó fájdalommal nem lehet élni. Próbálhatod. Kínlódhatsz. Te voltál az én szűk cipőm...   (Raphael D'Andrea után szabadon)

2022.01.30. 21:25 bubutu

" Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered  értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is...Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben.  Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen.Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... S ez az öregség. Valami él még szívedben, egy emlék, valamilyen homályos életcél, szeretnél viszontlátni valakit, szeretnél megmondani vagy megtudni valamit, s tudod jól, hogy a pillanat majd eljön egy napon, s akkor egyszerre nem is lesz olyan végzetesen fontos megtudni az igazat, és válaszolni reá, mint ezt a várakozás évtizedeiben hitted. Az ember lassan megérti a világot, s aztán meghal. Megérti a tüneményeket és az emberi cselekedetek okát. Az öntudatlanság jelbeszédét... mert az emberek jelbeszéddel közlik gondolataikat, feltűnt neked? Mintha idegen nyelven, kínai módon beszélnének a lényeges dolgokról, s ezt a nyelvet aztán le kell fordítani a valóság értelmére. Nem tudnak önmagukról semmit.  Mindig csak vágyaikról beszélnek, s kétségbeesve és tudatlanul leplezik magukat. Az élet majdnem érdekes, mikor megtanultad az emberek hazugságait, s élvezni és figyelni kezded, amint mindig mást mondanak, mint amit gondolnak és igazán akarnak... Igen, egy napon eljön az igazság megismerése: s ez annyi, mint az öregség és a halál. De akkor ez sem fáj már. (Máray Sándor: A gyertyák csonkig égnek - részlet) https://youtu.be/cacZKmwS9eY

2022.01.29. 10:50 bubutu

Egy fiatalember bement a könyvtárba, de a teremben nem volt szabad hely. Végül meglátott egyet egy fiatal, csinos lány mellett. Odament hozzá, és megkérdezte: „Kérem, nem bánná, ha leülnék maga mellé?” A válasz megdöbbentette, mivel a lány kiabálni kezdett: „Mi? Nem! Semmiképpen nem akarok veled lefeküdni!” A könyvtárban az összes ember megvetően nézte a férfit. De a lánytól távolabb egy hely megürült, a férfi leült, és olvasni kezdett. Egy pillanattal később az előbbi lány odament hozzá, és azt mondta: "Sajnálom, de pszichológiát tanulok, és ki kellett próbálnom. Annak köszönhetően, amit tanulok, pontosan tudom, hogy az emberek mit éreznek és mit gondolnak. Megszégyenítve érezte magát, nem? – A férfi válasza őt is megdöbbentette, mivel az felkiáltott: „Mi? Kétszáz euró egy éjszakáért? Őrült vagy?" Így most a könyvtárban mindenki undorodva nézett a lányra, mire a férfi odasúgta neki: "Tudja, én jogot tanulok, és annak köszönhetően, pontosan tudom, hogyan lehet egy ártatlan emberből bűnöst csinálni.”

[283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]