Új bejegyzés Frissítés

2013.03.18. 22:44 bubutu

"A szerelmet a földöntúlról hozza magával az ember, ezért nevezik szentnek ezt az érzelmet. Bizony a földön csodaszámba megy az, ha valaki biztosan rátalál a párjára. Az igazira, akivel lelkében és testében ugyanegy, akiket, a példaszó szerint, egymásnak teremtett a nagy természet. Ezért olyan kevés a boldog házasság. Ezért jár az emberek legnagyobb része szerelem nélkül végig a világon. Szerelem! Az igazi szerelmet csak a nagyon kiválasztottak ismerik." (Krúdy Gyula)

2013.03.18. 22:41 bubutu

"Emberek milliói döntenek úgy, hogy nem engedik közel önmagukhoz a szerelmet, nem lesznek többé érzelmesek. Vastag falat növesztenek maguk köré, hogy senki ne okozhasson többé nekik fájdalmat. De ennek nagy ára van. Senki nem okozhat nekik ugyan fájdalmat,de boldoggá sem teheti oket senki." (Osho)

2013.03.18. 22:40 bubutu

"Azt mondják, a szerelem fáj.. de ez nem igaz. A magány az, ami fáj. Valaki elvesztése fáj. A féltékenység fáj. Ezeket a dolgokat mindenki összekeveri a szerelemmel, de valójában maga a szerelem az, ami képes az összes fájdalmat elfedni, és segít újra csodálatosan érezd magad!" (Osho)

2013.03.18. 22:38 bubutu

- Miért nem lobbanhat lángra újra a szerelem? - Mert a lángoláshoz a tűznek táplálékra van szüksége. Az emberi szerelem tüze elhasználja a fát, elhasználja a másik lénye által adott tüzelőanyagot. Ha az izzás egyszer kihunyt, nincs, ami újra belobbantsa. Ha jön egy harmadik az életetekbe, akitől újra lángolni kezdesz, akkor a szíved körül újra melegség lesz, ám a másik egója feltehetőleg nem tudja majd elviselni, hogy a tűz nem az övé. Hogy nem birtokolhat téged és az érzéseidet.   (A. J. Christian)

2013.03.18. 22:37 bubutu

Vágytam én már sok mindenre. De rá kellett jönnöm, nincs annál erősebb vágy, mint amikor a másik közelségére vágyunk. Amikor úgy vágyunk a másik közelségére, hogy az nem lehet mellettünk, amikor vágyakozásunk kielégíthetetlen, vágyunk tárgya elérhetetlen. Ettől kezdve elindul az ördögi kör, a gyötrő láncreakció, amiből képtelenség kiszállni, hiszen az ösztön a mozgatórugója. Elindul a játék, az a kínzó játék, amit férfi és nő ösztönösen játszik egymással. A játék, amely során nem is a másik testét kívánod, hanem a lényét. Minden porcikáddal kívánod a látványát, ami talán messze van a tökéletestől, de számodra a mindent jelenti. Kívánod a hangját, aminek érzékelésére a körülötted zajló világban megáll az idő, és a te saját hangod is átváltozik. Idegen lesz, olyan, mintha nem is te volnál. Pedig ez a hang vagy csak te igazán. Mert minden, ami eddig volt, megszűnt létezni. Minden, ami eddig volt, a föld nyelte el. Minden, ami eddig szépnek tűnt, elveszítette szépségét. És értetlenül állsz ebben az idegen világban, mert egyszerűen nem találod a helyedet. Nélküle nem találod a helyedet. Mert a te helyed ott van, mellette.   (Tomán Edina)

2013.03.08. 14:59 bubutu

"Több vagy annál, akinek hiszed magad. Egy szép cél önmagában kevés, nem mindegy, hogyan valósítod meg. Mostani helyeden az számít, ki vagy, és mit csinálsz - de valójában csak az számít, hogy hogyan csinálod. A többi mulandó."  (Hermész Triszmegisztosz)

2013.02.14. 19:18 bubutu

Létezik az a pillanat, amikor az ember megtehet valamit, és övé lehet a boldogság, ez a pillanat eltarthat néhány napig, olykor néhány hétig, legfeljebb néhány hónapig, de csak egyszer, egyetlenegyszer fordul elő, és ha az ember később vissza szeretne térni ehhez a pillanathoz, az egyszerűen lehetetlen, nincs már helye a lelkesedésnek, a hitnek és a bizalomnak, marad a csendes beletörődés, a kölcsönös, szomorú szánalom, a haszontalan, de biztos tudás, hogy valami megtörténhetett, létrejöhetett volna, de egyszerűen méltatlannak bizonyultunk az adományra.

2013.02.10. 08:58 bubutu

Néha félek, hogy végül mégis ő az erősebb, a másik én, az ismerős és érthetetlen, akinek nincs névjegye, nincs teste, s aki legalább olyan erősen én, mint a kezem vagy a szemem. Félek, hogy mégis erősebb, mert fölényesen bánik velem, mint egy vívó, aki talán le is becsüli ellenfelét: sebeket ad, óvatosan és játékosan, s talán azért nem döf le, mert - egyelőre - mulattatja ez az aránytalan bajvívás. Pardont kérjek tőle? Akkor nincs értelme az egésznek. Szökjek meg az életből? Akkor ő győzött. Semmit sem tehetek. Nem elég meggyőzni és leteperni az ellenfelet. El is kell viselni. Ez a nehezebb. (Márai Sándor)

2013.01.22. 23:20 bubutu

50 tanács a boldog élethez: 1. Az élet nem igazságos, de attól még jó. 2. Ha tanácstalan vagy, csak a következő lépésre figyelj. 3. Az élet túl rövid ahhoz, hogy gyűlölködésre pazarold az időt. 4. Ne vedd magad túl komolyan! Más sem teszi. 5. Minden hónapban fizesd be hitelkártyás tartozásaidat! 6. Nem kell minden vitát megnyerned. Fogadd el, ha másnak más a véleménye! 7. Valakinek a vállán sírd ki magad! Jobban megkönnyebbülsz, mintha egyedül teszed mindezt. 8. Nem baj, ha mérges vagy Istenre, kibírja. 9. Az első fizetésedtől kezdve tegyél félre a nyugdíjas évekre! 10. Ha csokoládéról van szó, hiábavaló az ellenállás. 11. Békélj meg a múltaddal, hogy ne szúrja el a jelenedet! 12. Ne szégyellj sírni a gyerekeid előtt! 13. Ne hasonlítsd az életed másokéhoz. Nem tudhatod, nekik milyen utat kell végigjárniuk! 14. Ha egy kapcsolatot titkolni kell, abba bele se bonyolódj. 15. Minden megváltozhat egy szempillantás alatt. De ne aggódj: Isten sosem pislog! 16. Az élet túl rövid ahhoz, hogy tartósan rosszul érezd magad. Adj bele mindent! 17. Mindent megoldhatsz, ha a mára koncentrálsz, és nem kapkodsz. 18. Egy író ír. Ha író akarsz lenni, írj! 19. Sosincs késő a boldog gyerekkorhoz. De ez a második már kizárólag rajtad múlik, senki máson. 20. Amikor tudod, hogy mit szeretnél elérni, sose fogadd el, ha elutasítanak! 21. Gyújts gyertyákat, húzd fel a szép ágyneműt, vedd fel a szép fehérneműdet! Ne tartogasd különleges alkalmakra! A mai nap is különleges. 22. Készülj fel mindenre, majd sodródj az árral! 23. Légy feltűnő most! Ne várj a nyugdíjas évekig a lila ruhával! 24. A legfontosabb nemi szerv az agy. 25. Ne másokon kérd számon a boldogságodat! 26. Gondolkodj el: amit ma tragédiaként élsz meg, vajon öt év múlva is annak ítéled majd? 27. Mindig az életet válaszd! 28. Mindenkinek mindent bocsáss meg! 29. Ne törődj azzal, mit gondolnak rólad mások! 30. Az idő szinte mindent meggyógyít, csak adj neki időt. 31. Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni. 32. A munkád nem gondoskodik majd rólad, ha beteg leszel. A barátaid viszont igen. Hívd is fel őket! 33. Higgy a csodákban! 34. Isten azért szeret, mert ő ilyen, és nem azért, amit tettél vagy amit nem. 35. Ami nem öl meg, valóban erősebbé tesz. 36. Az öregedés még mindig jobb, mint fiatalon meghalni. 37. A gyerekeid csak egyszer gyerekek, tedd számukra emlékezetessé! 38. Olvasd a zsoltárokat! Magukba foglalnak minden emberi érzelmet. 39. Minden nap menj ki a szabadba. Bárhol történhet veled csoda. 40. Ha ismernénk mások összes gondját, sosem panaszkodnánk a sajátunk miatt. 41. Ne rágódj állandóan az életeden! Emelkedj felül, és most hoz ki belőle a legtöbbet! 42. Engedj el mindent, ami nincs hasznodra, nem szép vagy nem boldogít! 43. A végén úgyis csak az számít, hogy szerettél. 44. Az irigység időpazarlás. Már megvan mindened, ami kell. 45. A java még hátravan. 46. Érezd bárhogy is magad, kelj fel, öltözz fel és mutasd meg magad. 47. Vegyél egy mély levegőt. Megnyugtatja az elmédet. 48. Ha nem kérsz, nem is fogsz kapni. 49. Engedd el magad! 50. Bár az élet nincs masnival átkötve, mégis ajándék.

2013.01.08. 21:27 bubutu

"Tanulj meg vidáman várakozni. Egyél, igyál, élvezd a jelenedet, és ne rontsd el azzal, hogy türelmetlenül vársz valamit vagy valakit! Nem azért élsz, hogy túljuss valamin, hanem azért, hogy élj, és gyönyörködj a pillanatban. Lépj ki a mókuskerékből. Fújd ki magad... Minden vágyunk akkor szokott teljesülni, amikor már nem is vágyódunk olyan nagyon. Nem vetted észre? Amikor már nemigen kell - megkapjuk..."

2013.01.05. 09:27 bubutu

Pedig nem is mese..tanulságos.. Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel és plakátokat rakott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Az érdeklődők csak úgy özönlöttek, mivel nagyon jó hátterű kutyák kölykeiről volt szó. Egyik nap jött egy kisfiú. – Csókolom, bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már nagyon régóta szeretnék kutyát. Meg szabad néznem őket? – Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de kihívom őket, – válaszolta a tenyésztő. Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak a házukból és hozzájuk futottak. Teli voltak élettel, vidámsággal csak úgy süvített a kis fülük a szélben és oda-vissza előzgették egymást. De egy a sok közül lemaradva, bicegve botorkált ki a kis házikóból. Szegényke nem tudott úgy futni, mint a többi kölyök, mert sántán született. Ahogy a kisfiú meglátta ezt a kiskutyát, felcsillant a szeme és így kiáltott: – Őt kérem! –Ó, aranyos tőled, de ő nem fog meggyógyulni. Soha nem fog tudni úgy futni, mint a többi kölyök, és így csak nehézkesen fog veled játszani. Hallgass rám, jobb ha inkább nem őt választod,– reagált rá a tenyésztő. Erre a kisfiú megfogta a bal nadrágszárát, és felhúzta a combjáig. A tenyésztő döbbenten látta, hogy lábprotézise van. Szóhoz sem jutott. -Bácsi kérem, hadd vegyem meg azt a sánta kutyát! Én sem tudok úgy futni, mint az iskolatársaim. Szükségem van egy megértő társra, aki együtt tud érezni velem! – fakadt ki magából a kisfiú. Végül a tenyésztő megfogta a sánta kiskutyát és a kisfiú kezébe tette. – Mennyit kell önnek fizetnem, bácsi? – kérdezte kíváncsian a kisfiú. – Neked adom ingyen! Ugyanis a szeretetért nem lehet pénzt kérni, és megvásárolni sem, légy vele boldog!

2012.12.26. 09:12 bubutu

„A tökéletes boldogság megsemmisíti a reményt. Távlat nélküli világot teremt”, írja Stendhal. Szép szavak, semmi több, legyintünk fölényesen, mert úgy gondoljuk, a tökéletes boldogság állapotában nincs már szükségünk ködös, mozgó célpontként incselkedő távlatokra. Hiszen a tökéletes boldogságot tekintjük a legfőbb jónak. A végső célnak. Amely felé mindenki igyekszik. A szegény a gazdagságot véli annak, sportoló a győzelmet, kutató a tudományos eredményt, a nyomornegyedben tengődő a felhőkarcolók világát, a felhőkarcolók luxusgettóinak tehetős rabszolgája meg a természeti táj nyugalmát; mindenki valami mást. Boldogság. Látszólag egyszerű, pontosan meghatározható, közhelyekkel is bőségesen körülépített fogalom. Dr. Szondy Máté pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem személyiség- és klinikai pszichológia tanszékének adjunktusa, a Boldogság tudománya című, 2010-ben megjelent könyv szerzője nem állítja, hogy ez bonyolult fogalom volna, de azt igen, hogy valódi természete csak érzékeny összefüggésrendszerekben vizsgálható. A boldogságra való képességünket ötven százalékban genetikai örökségünk határozza meg – mondja. – Tíz százalékban a körülményeink, például az anyagi lehetőségeink, munkahelyi környezetünk, egészségi állapotunk és hasonlók. A maradék negyven százalék az, amit magunk is tudunk alakítani. Ide tehát a tudatosan szabályozható tevékenységek tartoznak: egyebek mellett a társas kapcsolataink minősége, aktivitása vagy azok a számunkra kihívást jelentő elfoglaltságaink, amelyeknek teljesen át tudjuk adni magunkat. Fontos megjegyezni, hogy az utóbb említett negyvenszázaléknyi esélyünk még a mozdíthatatlannak vélt, ötvenszázalékos genetikai örökségünkre is visszahat, merthogy nagy százalékban múlik rajtunk, hogy mely öröklött génjeinket aktivizáljuk, és mely génjeinket pihentetjük. Bizonyára ez a néhány sornyi alapvetés is jóval több, mint amennyit mi a boldogsághoz vezető útról gondolkodni szoktunk. Fogyasztói társadalomban élünk, amely holtbiztos receptet kínál: fogyassz, és boldog leszel! Az emberek pedig lelkesen fogyasztanak, majd a megszerzett javaktól néhány hétig, néhány hónapig úgy érzik: valóban azok. Aztán a vágy – egykor – titokzatos tárgyát megszokják, és mocorogni kezd bennük egy nyugtalanító érzés: még divatosabb, még szebb, még érdekesebb kellene. Autóból, ruhából, mobiltelefonból, hajvasalóból, mindenből… Szondy Máté szerint éppen a hozzászokás, az alkalmazkodási képesség, az ezek generálta, folyamatosan megújuló vágyak jelentik a fogyasztói társadalom nagy-nagy szerencséjét, mert lényegében ezek mozgatják a gazdaságot. Éppen az említett hozzászokás miatt az is tény, hogy bár sok megszerzett tárgy egyszerűbbé, kényelmesebbé, ideig-óráig boldogabbá teszi az életünket, a tartós boldogság mégsem az anyagi javaktól függ. Ezt igazolják a Forbes Magazin évente végzett felmérései is, amelyekben Amerika leggazdagabb embereit veszik górcső alá.  Az egyik közelmúltbéli összeállításban szereplő milliárdosok egy 7-es skálán csak 5,8-re értékelték saját boldogságfaktorukat, pontosan oda helyezték magukat, mint mondjuk a grönlandi inuit indiánok, de az ősi körülmények között élő, ősi szertartásokat követő afrikai maszájokat is csak egytizeddel előzték meg! Pszichológusok rendelőiben feltűnően gyakran lehet találkozni kitűnő anyagi helyzetben lévő, többdiplomás felső vezetőkkel, akik nem lelik a boldogságot. Akkor hát mitől függ a boldogság? A pszichológus szerint a kulcs legnagyobb részben a már említett, általunk irányítható negyven százalékban található meg. Boldogságfaktorunk főként három dologtól függ. Egyrészt attól, hogy van-e értelmes (vallásos vagy materialista) világképünk, amelyben helyük van az élet eseményeinek, másrészt akad-e olyan kihívást jelentő tevékenységünk, amelynek teljes mértékben át tudjuk adni magunkat, és végül a tartalmas, mély emberi kapcsolatoktól, a minket körülvevő bizalmi hálótól, valamint az ebben kifejtett aktivitásunktól. Figyelem: a boldogság mindenkit aktívabbá tesz. A boldog ember érdeklődik a körülötte élők problémái iránt, ezek megoldásában segítőkész. Ezzel a magatartásával növeli az általános bizalmat, így mindenki bízhat a szomszédjában, a bolti eladóban, a politikusban, ez a bizalom pedig, mint már említettük, tovább növeli az általános boldogságot. És a spirál elindul felfelé! Azt mondják, az említett bizalmi háló a skandináv országokban a legerősebb, ezért került közülük több is a kutatók „boldogságlistájának” élére. Az első helyen Dánia áll, majd Svájc, Ausztria, Izland, a Bahama-szigetek, Finnország és Svédország követi. Hogy miért a dánok a legboldogabbak? Talán ott a legerősebb, a legsűrűbb szövésű a bizalmi háló. Egy jellemző példa: Dániában néhány éve az emberek azért emelték fel a szavukat, mert több adót szerettek volna fizetni, úgy érezték ugyanis, hogy az ország vezetői jól költik el a pénzüket, magas színvonalú szolgáltatásokat, közműveket, környezetet, megfelelő életminőséget kapnak érte… És most jön a kérdés: a magyarok vajon hol állnak a „boldogságlistán”? 178 ország közül jelenleg a 107. helyen szerénykedünk. Felmérések igazolják: nálunk minden második ember rosszkedvű, a gyanakvás és a panasz kultúrája a miénk. Szokták mondani: a magyar genetikusan boldogtalan nemzet, ami persze tudománytalan közhely. Szondy Máté szerint nálunk főként a történelmi és a társadalmi események befolyásolják azt, hogy miképpen érezzük magunkat, ha pedig a jelent nézzük, akkor az általánosan tapasztalható alacsony bizalomszint okozza a rossz közérzetet. Egy társaságban valaki süteménnyel kínálta a vendégeket, köztük azt a fiatalembert is, aki magányosan és szomorúan ácsorgott a sarokban. – Maga miért ilyen rosszkedvű? – kérdezték, amikor elé tartották a süteményestálat. – Én, kérem, akkor vagyok boldog, ha rosszkedvű lehetek – válaszolta készségesen a fiatalember. Ő tehát így érezte jól magát. Pedig boldognak lenni nemcsak jobb érzés, de kifizetődőbb is. – A boldogabb emberek tovább élnek, mint azok, akik boldogtalanok – mondja Szondy Máté. – De a boldogságnak a jó közérzeten kívül egyéb előnyei is vannak. Kutatások igazolják, hogy akik az egyetem első évében több boldogságélményt élnek át, később sikeresebbek lesznek, jobb állásokhoz jutnak, több fizetést kapnak. De még a párkeresésben is előnyt jelent, ha valaki boldog. Ennek során ugyanis – ha evolúciós szempontból gondolkodunk –az a célunk, hogy genetikailag minél rátermettebb partnert válasszunk. És a genetikai rátermettség egyik jelzése lehet a boldogság. Egyébként nagyon megfontolandó, amit az Oldboy című film főszereplője mond: „ha nevetsz, a világ veled nevet, ha sírsz, egyedül sírsz”. Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa a Független Pedagógiai Intézet Érzelmek Iskolája című előadás-sorozatában beszélt a minap az emberi kapcsolatokról, a mindennapokban rejlő konfliktusokról, ezek kezelésének lehetőségeiről. Az előadás után az örömről és a boldogságról is kérdezték, ő így fogalmazott: – Az öröm sajátos természetű pozitív érzelem, leggyakrabban akkor fordul elő, amikor valami rossz elmúlik. Amikor valamilyen nyomás alól felszabadulunk, megkönnyebbülünk, amikor fellélegzik a lélek. Megszabadulunk valamitől, és szabaddá válunk valamire. A boldogság átfogóbb, tágasabb érzés, másfajta megközelítést igényel. Bár a boldogság nehezen meghatározható fogalom, mert a legszemélyesebb élmény, azért vannak közös paraméterei, van egy jellegzetes érzéscsokor, amely minden boldogságérzés esetében ugyanaz, okozza bár egyszerűbb vagy magasabb rendű tevékenység. De a valódi boldogság igazi fokmérője az, hogy jó kérdést tettünk-e fel önmagunknak arra nézvést, hogy mi a boldogság. És amikor a legboldogabb pillanatainkat idézzük fel, mindig az emberi kapcsolatokhoz jutunk. Húszas-harmincas éveinkben a szerelem a legfontosabb tényező. Amikor aztán szülővé válunk, akkor a gyerektől kapott öröm váltja fel ezt. Később az összetartozás, a valahová, valakikhez tartozás élménye lesz erős és meghatározó a boldogság szempontjából. Ez az érzés talán időskorban a leglényegesebb, akkor, amikor megcsappannak a kicsi örömforrások és a boldogságforrások. Ha egy idős ember azt érzi, hogy tartozik valahová, valakinek szüksége van rá, akkor összeszedi magát, elmúlik a reuma, kiegyenesedik a gerinc, és megérkezik számára a boldogság. De a dolgozó ember is akkor boldog, amikor érzi, hogy a munkáját fontosnak tartják, számítanak rá. Mindezek a biztonságot jelentik. Tehát ha biztonságban, meghittségben vagyunk, fontosak vagyunk valakinek a számára, ezekből összességében kirajzolódik a boldogság érzése. Kutatások igazolták, hogy amikor a napi vágyaink nyomán haladva keressük a boldogságot, és a vágy teljesül, akkor körülbelül két hét alatt kiürül az így nyert örömérzés. Ami ugyanis a fent említetteken kívül van, az illékony, és tartós boldogságot nem okozhat. Meggyőződésem, hogy egy karácsonyi ajándék esetében sem az a legfontosabb, hogy mit kapunk, hanem az, hogy kitől kapjuk. Szondy Máté szerint a boldogsággal kapcsolatban fontos az is, hogy ne fetisizáljuk! Fogadjuk el, hogy a hangulatunk hullámzik, ne akarjuk mindig, mindenáron hajszolni a boldogságot. Tekintsük rendjén való emberi jelenségnek, ha időnként lehangoltak vagyunk, vagy szorongunk. Egy szakítás, egy haláleset vagy egy munkahely elvesztése szomorú esemény, ekként is kell megélnünk. A kellemetlen események kellemetlen megélése pontosan ugyanolyan része az emberi tapasztalásnak, az emberi lét teljességének, mint a boldogság. Kornis Mihály író az öröm és a boldogság gondolatkörét firtató kérdésünkre egyik legszebb művéből, a Lehetőségek könyvéből idéz néhány gondolatot. Azt mondja, ennél jobban most sem tudná összefoglalni, mit gondol erről: „A boldogság titkához tartozik, hogy nem beszélünk róla. Ha valaki mégis szóba hozza, baj van. Nem biztos, hogy blöff, de amikor a boldogság lapját kijátsszuk, bemondjuk, meghirdetjük, annak való igazsága megítélhetetlen.” „Sosem lehet boldog az, aki boldog akar lenni. Embernek kell lenni, és mindig nyitva lenni: készen kell rá lenni. A többi meglepetés.” „A remény nevet. Meg a tiszta ész. Akkor robban ki belőlünk a kacagás a legédesebben, amikor kereken megtiltják. Hóhérok a nevetéstől félnek a legjobban. A humor tiszta varázslat. Levegőt kapsz, bátorságot és segítséget. Amikor közös nevetésbe fordítjuk át a mérgünk, kisüt a nap a szobában, kisütnek a Napok, ahányan nevetnek, annyi csillag gyúl ki, értelmes és erős világoké. A humor nem a tragédia ellentéte, hanem a megértése. A halhatatlanságunkon nevetünk.”

2012.12.08. 10:54 bubutu

Nőknek, Férfiaktól: - Ha azt gondolod, hogy kövér vagy, akkor valószínűleg az is vagy. Ne minket kérdezz! Úgyse válaszolunk rá. - Tanuld meg, hogyan működik a WC ülőke. Ha fent van, hajtsd le! - Ha nem úgy öltözködsz, mint egy fehérneműmodell, ne várd, hogy mi meg úgy viselkedjünk, mint egy argentin szappanopera hőse. - Ne vágasd le a hajad! Soha. A hosszú haj mindig sokkal dögösebb, mint a rövid. Az egyik oka, hogy a férfiak félnek a házasságtól éppen az, hogy a férjezett nők levágatják a hajukat. - Születésnapok, Valentin-nap és az évfordulók nem arra szolgálnak, hogy mindig a tökéletes ajándékra vadásszak neked. - Ha olyan kérdést teszel fel, amire nem vársz választ, ne lepődj meg, ha olyan választ kapsz, amit nem szeretnél hallani. - Néha nem rád gondolok. Próbálj együtt élni ezzel. - Ne kérdezd meg, hogy min jár az eszem, vagy pedig készülj fel olyan témákból, mint foci, autóverseny vagy különböző színésznők különböző képességei. - Vasárnap=sport nap. Ez olyan, mint a telihold. - A vásárlás nem sport. És nem, sosem fogok így gondolni rá. - Ha el kell ugranunk valahova, bármilyen ruha megfelelő, ami éppen rajtad van. De tényleg. - Éppen elég ruhád van. - Túl sok cipőd van. - A sírás az zsarolás. - Ha akarsz valamit, csak kérd. Tisztázzuk: az enyhe utalások nem működnek. A határozott utalások nem működnek. A nyilvánvaló utalások nem működnek. - Nem, nem tudom, milyen nap van. Évfordulókat, születésnapokat jelöld be a naptárban, ha azt akarod, hogy eszembe jusson. Ez 50%-al növeli annak esélyét, hogy nem feledkezem el róluk. - A legtöbb fickónap három pár cipője van. Miből gondolod, hogy ez a tény alkalmassá tesz bennünket arra, hogy a 30 pár cipődből kiválasszuk azt az egyet, ami remekül megy a ruhádhoz? - Az "Igen" és a "Nem" a kérdések túlnyomó részére megfelelő válasz. - Akkor gyere hozzám bármi problémával, ha azt szeretnéd, hogy megoldjam. A férfiak erre valók. Ha csak együttérzésre vágysz, akkor keresd a barátnődet. - Egy fejfájás, ami 17 hónapja tart, már betegség. Menj orvoshoz. - A külföldi művészfilmek leginkább a külföldi művészeknek valók. - Nézd meg magad a kocsid olajszintjét. - Bármi, amit hat hónapja mondtam, nem felhasználható egy vitában. Bármilyen megnyilatkozásom érvényét veszti 7 nap múlva. - Ha bármi, amit mondtam, értelmezhető kétféleképpen, és az egyik értelmezés szomorúvá vagy dühössé tesz, akkor a másik értelmezésre gondoltam. - Vagy azt mondd meg, mit csináljak, vagy azt hogy hogyan, de soha egyszerre a kettőt. - Ha lehetséges, akkor bármi fontos dolgot a reklámok alatt mondj. - Az ÖSSZES férfi csak 16 színt tud megkülönböztetni. A barack egy gyümölcs, nem egy szín. - Ha valami viszket, meg lesz vakarva. - A sör annyira izgalmas számomra, mint egy retikül neked.

2012.12.08. 10:42 bubutu

Komjádi Béla tízparancsolata 1. Élj sportszerűen. 2. Minden mérkőzést vegyél komolyan. 3. A vízipóló társasjáték, ne akarj egyénileg játszani, gondolj a társaidra is. 4. Ne legyél góléhes. Nem nehéz a labdát góllá értékesíteni, ha azt részedre más dolgozta ki. 5. Ne vitatkozzál sem a bíróval, sem a társaiddal, sem az ellenfél játékosaival. Mert ha a bíróval vitatkozol: az kiállít, ha társaiddal veszekszel: az egyenetlenséget okoz, ha pedig az ellenféllel veszekszel: amíg te beszélsz, az alatt ő gólt dob. 6. Ne hidd, hogy te vagy a világ legjobb játékosa. 7. Minél jobban tudsz játszani, annál többet tanulhatsz még. 8. Ne becsüld le az ellenfelet: mert saját magad becsülöd le azáltal. 9. Győzelem után ne bizakodj el, vereség után ne essél kétségbe, mert az elsőt előbb-utóbb vereség, az utóbbit pedig győzelem fogja követni. 10. Ne felejtsd el, hogy ellenfeleid nem ellenségek, hanem sporttársaid, akiknek ugyanaz a szenvedélyük, mint neked. tudniillik, hogy ők is szeretnek vízipólózni.

2012.12.06. 23:45 bubutu

"Testedre vésem most minden jelem Ezen a szenvedélyes téli éjszakán Mert benned, s te bennem, érzem meglelem Kit sorsomul az ég bízott reám Véred táplál, leked összeforr velem Tanúbizonyságként: hogy íme megleled Mert veled csak egyedül én merem Megélni ezt: s így leszek Mestered Ne kérdezz semmit: majd utat mutatok Ne mondj semmit- bár meghallgatlak én Nem kell keresned- majd én kutatok Mindent, mi adhat számunkra reményt Csak fogd a kezem, mely néha eltaszít Majd felemel- mert egyek vagyunk Bennünk a láng, a tűz, mely egyre szít Égni fog, míg csak el nem hal szavunk. S utána is: a lángja fennmarad majd Hogy így is volt, hogy így is lehet Reményt adva: s kit ez a tűz még hajt Tán minket követve üdvözült lehet"

2012.11.19. 21:42 bubutu

"Az embereket a hülyeségükkel együtt kell szeretni." Ezt a drága anyám mondta. Ő meg tudta tenni - én nem. Odáig eljutottam, hogy elfogadtam a másikat olyannak, amilyen. Megértettem. Sajnáltam is. De nem szerettem. Ő meg szerette! Mi volt a titka? Egyszer erről faggattam, és azt mondta: "Nézd, minden ember hülye. Iszik, nagyhangú, önző, rendetlen, vagy bosszantóan precíz, könnyelmű, komor, gátlásos, gátlástalan, nem mosdik, tisztaságmániás, teli van szorongással, bizonytalansággal, néha durvasággal, gyávasággal, gyengeséggel, hirtelen haraggal és sérelemmel. Sorolhatnám még. Minden ember gyári hibás. Én is, te is. Azt hiszed, te nem vagy 'hülye'? Mégis szeretlek. Abban a hatalmas zsákban, amelyet a lelkemben nyitottam neked, minden rossz tulajdonságod belefér. Reggelig tudnám sorolni, mi miatt nem vagy szeretetre méltó. Mégis szeretlek! Ha nem így működnénk, nem lenne szeretet a világon! Nincs olyan ember, akinek ne lenne rossz természete, akinek ne lennének bűnei, tüskéi, démonai, bosszantó tulajdonságai. Nincs olyan lélek, akiben ne lenne szemét. Még a szentekében is van! De mennyi! A szeretethez bőséges lélek kell, egy nagy szemetes kosár, ahová a másik minden rossz tulajdonságát, vacakságát, bosszantó megnyilvánulását belehajítom. Kidobom vagy elfelejtem." Nem értettem, s ezért még hozzátette: "No, nézd! Vegyük csak azt, ami téged illet: ordítva születtél. Minden éjszakámat végigbömbölted hároméves korodig. Követelődző voltál. Önző, mohó. Csak arra kellettem neked, hogy adjak. Hogy etesselek, fürdesselek, mert hogy el ne felejtsük, naponta többször bepisiltél és összeszartad magad! Olyan büdös voltál, hogy minden idegen kiment a szobából. Én meg bírtam. Nem zavart. Sőt, mosolyogtam rajta. Életem legszebb korszakához tapad az a mások számára borzalmas bűz, ami belőled áradt. Éjszaka féltél, fölébresztettél, hozzám bújtál. Évekig nem tudtam aludni miattad. Az utcán lusta voltál járni, föl kellett emelni téged, és cipelni, mert te élvezted, én meg nyögtem alattad. Ha nem vettelek föl a nyakamba, bőgtél, de olyan kétségbeesett üvöltéssel, hogy szégyelltem magam a járókelők előtt: azt hitték, öllek téged. Így kezdődött a kapcsolatunk!  És látod: szerettelek! Ne hidd, hogy egy párkapcsolatban, egy barátságban, vagy akármilyen emberi viszonyban másképp működik a szeretet! Nem! Ha valakit megszeretsz, vegyél hozzá egy jó nagy szemeteszsákot. Minden nap dobd bele a másik hibáit! És felejtsd el! Nézz a szemébe! Ember ő is, szegény, mint te, és teli van hibával. Ne azt nézd, hanem a szemeit! Csakis a szemeit! Vagy még inkább: a szívét!"   (Müller Péter)

2012.11.19. 21:23 bubutu

"Megpillantalak, mint kívánatos kamaszlányt, s látom a bottal botorkáló, műfogsoros, öreg nénit, akit a romboló idő formál majd belőled - és mindkettőt szeretem. Így lát a szívem." Kapcsolataink azért nem tartósak, mert nem a szívünkkel látunk. Mert látunk az eszünkkel, az érzéseinkkel és a szenvedélyeinkkel. Látunk a vágyainkkal, az ösztöneinkkel és a szemünkkel. Látunk az ujjunk hegyével és a nemi szervünkkel. Erre mind szükség van.Sokféle szemünk van, biztos tapasztaltad, de ezek a nézések hamar elmúlnak. Az eszem arra kíváncsi, hogy ki tudok-e jönni veled, s egyeztetni tudjuk-e az érdekeinket. A vágyam azt kérdi, hogy jó lesz-e veled. Az érzékeim azt tapogatják, hogy milyen a lényed, a tested sugárzása. A nemi szervemmel azt látom, hogy kívánlak-e. Mindegyik szemem jól lát - a maga optikája szerint -, de ha csak egy kicsit is távolodsz tőlem, máris másképp tűnsz fel előttem. Nem vágyódom rád, nem kívánlak már. Nem azt gondolom, amit te - másképp látlak egészen. Mások lettek az érdekeim. Megváltozott a szemléletem. Megöregedtél - és hol van már az ölelések öröme? Elmúltak. Minden változik: a testünk, a világfelfogásunk, az érzéseink. Megöregszünk, megkopunk, elfáradunk. Bölcsebbek, vagy butábbak leszünk. Egyetlen valami nem változik: a szív optikája. Ha a szívemmel láttalak meg, akkor nagyon messze láttam benned és nagyon magasra. Olyasmit vettem észre, amin nem fogott az évek múlása. Ugye tudod, hogy csak így lehet tartós egy párkapcsolat? Ha a szívünkkel látjuk egymást. Nem elég, hogy "szeretlek". Minden szememmel tudtalak szeretni. Az érzéseimmel, érzékeimmel és az eszemmel is. Nem elég. Az is kell, hogy SZERESSELEK. Így, nagybetűvel. Ritka manapság. Nagyon ritka.   (Müller Péter)

2012.11.14. 17:27 bubutu

Merj álmodni, mert az álmok álmodói meglátják a holnapot. Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket. Merj nyúlni, olyan dolgokért, amit senki más nem lát. Ne félj olyat látni amit senki más nem lát. Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban... mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai. (Ron Cristian)

2012.11.14. 17:24 bubutu

"Láttam álmokat, amik hegyeket mozgattak, reményt, ami nem huny ki, akkor sem, ha beborult az ég. Láttam csodákat történni, imákat válaszra találni, összetört szívet megújulni, erre képes a hit. Mindegy mit hallottál, a lehetetlen nem egy szó, csupán egy indok, hogy ne próbáld megtenni. De minden rendben lesz. Az élet sokkal több, mint amit a szemünk lát, megtalálod az utad, ha mindvégig hiszel."

2012.11.10. 21:03 bubutu

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész. Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyán és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. (Wass Albert: Te és a világ - Vágy és öröm)

[283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]