Vannak olyan pillanatok az letben, hogy annyira nagyon hinyzik neked valaki, hogy szeretnd kiszaktani az lmaidbl a valsgba, hogy meglelhesd. (Paulo Coelho)
Nem knny tisztn ltni a dolgokat, amikor az ember benne van valaminek a kells kzepben. Csak utlag ltjuk a dolgokat annak, amik valjban voltak. (S. J. Watson)
Olykor elmegynk egy-egy sebeslt, legyenglt llat mellett, sajnlkozva nznk beteg, knyrg szembe. Lehet, ha tudnnk, hogy velnk egytt utols eslye is kdd vlik, segtennk rajta. (Carol Bigley)
Ha vesztettl mr el valakit, tudod, hogy a veszts pillanatban szeretted a legjobban s a legigazabban. Amikor szembesltl azzal, hogy nincs. Amikor a sors letpi rlunk azt, akit szeretnk, s ott maradunk kifosztva, egyedl, a hinyban dbbennk r..., mennyire szerettk. Utlag.
Ha szeretsz valakit, tiszta szvbl, akkor sohasem felejted el. Nem szmt mi trtnt, mennyi id telt el, szeretni fogod. S egyszer, ha szembejn veled, rd mosolyog, s letedrl krdez, csak annyit tudnl felelni: hinyos...
“Ha valakit tiszta szvbl szeretnk, azt hallunk napjig szeretni fogjuk, lehet, hogy nem mellette ljk le az letnket, nem tlti ki a mindennapjainkat, de a szvnkben mindig megrizzk t, mert valamikor fontos volt neknk..”.
(Marilyn Miller)